Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A törökkori királyi magyarország kormányzata(1526-1690)
| Ma gyal- Kancellária Ifiig a nemzeti központosítás idején, az 1460-as évektől a királyi kancellária oklevélkiállitd irodából fokozatosan központi kormányszervvé vált, s maradt a XVI. század első negyedében, 1526 után jelentőségét egy csapásra elvesztette. Megcsökkent Szervezeti keretekkel fennmaradt még ugyan a nádor ill. helytartótanács mellett Budán és 1529 után talán még Pozsonyban is néhány évig, s itt a titkos pecsét alatt adott ki okleveleket a király nevében, de működése a 30-as években megszűnt* I. Ferdinánd 1527-ben átszervezte, központi hatósággá tette a bécsi udvari kancelláriád és az ; ügyek intézésére részben területi, részben tárgyi alapon 9 osztályt állított fel, mindegyik osztály /expeditio/ élére egy titkárt állítva. /Az 1526 előtti magyar királyi kancellária 1 ügyvitele is hasonló szerepű királyi titkárokon nyugodott/. A titkárok közt a következőképpen oszlattak meg!az államügyek: ^Isőáusztria;ügyei /l titkár/. Felsőausztria ügyei /l/, igazsáfűgy /!/, külügyek /l un. "lálfln titkár/, burgundi-francia ügyek /!/, spanyol ügyek /2/, c?eh ügyek /!/, végül magyar ügyekre is külön expeditio szerveztetfett /egy titkárral ós néhány Írnokkal/. A magyar iroda nem tartozott olyan szervesen az udvari kancellária hivatali kereti közé,mini; a többi nyolc, bizonyos fokú különállását megtartotta, bár kétségtelen, hogy az udvari kancellár is rendelkezett vele^ a király nevében. A Habsburg-uralom alatt változott szerepkörrel újjászerveződő magyar kancellária eredete tehát ide, az udvari kancellárián belül alakult magyar osztályra vezethető vissza* Bár a magyar főkancellár!, kancellári és alkancellári Tisztséget Mohács után is betöltötték, ezek az első időben alig játszottak szerepet; az irodát ténylegesen a titkár /ekkor IJjlaky Ferenc/ vezette, aki az uralkodó mellett maradt annak utazásaiban is. Az 1530-as években /feltehetően a Pozsonyban még egy ideig tovább működő régi magyar kancellária megszűntével kapcsolatban/ az irodát /expeditio/ magyar kancelláriának kezdték nevezni. Minthogy azonban a kancellár ezután sem tartózkodott állandóan az uralkodó mellett, az ügyeket a gyakorlatban továbbra is a titkár intézte, sőt a XYI« század másodiL felében két-három titkár is szerepel. Minthogy sem a kancellár^ sem a magyar urak - a magyar tanács tagjai - nem tartózkodtak a király mellett, az ausztriai ós a magyar kormányzat köpött hosszú ideig a magyar secretarius az egyetlen kapocs* A kancellária szervezete akkor bővült tovább, midőn aa 1588-1 torvények elrendelték, hogy néhány magyar tanácsos állandóan i udvarban tartózkodjék. Ez a XVI. század végétől többé-kevésbé rendszerré is vált. Az udvarnál lévő egy-két tanácsé ugyan a magyar tanács nevében, azt képviselve tartózkodott Prág ban vagy Bécsben, de kapcsolatuk egyben egyre szorosabbá vált a kancelláriával, s már kifejezetten érdemi munkát ís teljesítet* tek, amennyiben a magyar kancellária elé került bizonyos egyeket előkészítették, azokban véleményt formáltak. A hivatali munka nagy részét azonban a XVII, században is a kancelláriai titkárok látták el.
