Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)
A diploma leopoldinum kora
fi/ H alapítványi aaáfflyavősé i* Az alapítványi számvevőség /Xxa&toratus Fundationalis/ a •remi katolikus ás unitus egyházi alapítványok pénzkezelésének ellenőrzését végezte. Hődéi hosszabD-rovidebb ideig működő bizottságok: 1756. december 29-től kezdődőleg egy, az erdélyi római katolikus püspökből, a kincstartóból, más katolikus tanácsosokból álló szervi ez az alapitváayi kölcsönök ügyeit ellenőrzi; 1767. március 4-től a Commissio öatholiea /a Fundus Lusitaniens, a Theresianum-árvaház stb. ügyeivel foglalkozik/j 1772. november 4-én a gubernátor elnökletével ujabb bizottság veszi át most már az összeg egyházi alapítványok ellenőrzését $ 1775. április 20-tól 1786-ig a Oommissi* in Publi©o-l©elesia~ stlcis végzi a számvételt ez ügyekben* /Megjegyzendő: 1. e bizottságok nem foglalkoznak protestáns alapok ügyeivel} 2« feltehetőleg a már emiitett kamarai számvevőség is intézett ilyei természete ügyeket./ Az Bxactoratus lundationalis'/vagy Departamentum Fundationaie/ az 1786-1 reform során jön létre. A Gubernium és ^hesamrariatus szétválasztása bonyolult helyzetet teremt felsőbb ellenőrzésében: mindkét hatóság alá tartóz ik ? de ezek ellenőrzése laza, 1832-vel pedig meg is szűnik. A hatáság feladatai: az erdélyi római katolikus és unitus alapítványok, a kalozsmonostori alapítványi uradalom, s az e jövedelmekből fenntartott intézmények /szebeni árvaház, a kolozsvári convictus és szeminárium stb./ számadásainak ellenőrzése. A Guberniummal egyidőbon szűnt meg. Az 1711 és 1848 közti erdélyi Habsburg-kormányszervek életéből összefoglalóan a következőket szükséges még elmondani: Mint az egyes hatóságok történetének ismertetéséből kitűnik, a nagy szervezeti, ügyintézési, hatásköri változások az összes szerveknél lényegében egyszerre /ill. azonos szervezési időszakon belül/ bonyolódnak le. 1713-14-bon szervezik ujjá a Gubarniumot s az országos földbiztosságot /a Thesaurariatuaé ekkor csak kísérlet marad/. Az előkészítést illetően már 1737 tájt meginduló, intézkedéseiben az 1742-44; évekre eső ujabb reform-időszak hozza meg az frdélyt Udvari Kancellária és az országos vagy tartományi kancellár /eancellarius provinciális/ feladatkörének elhatárolását,„a kincstartóság újjászervezését, az országos főbiztosság és főszámvevőség munkájának uj szabályozását /a ©aasaurariatus 1746-1 instructio-i és a bányaigazgatás terén,még est követő, az előbbiekben nem ismertetett változások már lényegében nem ehhez az időszakhoz tartoznak,/. Az 1750-es és 60-as években kisebb szabályozások sora követi egymást a hatóságoknál* blsottaágok jönnek létre, a központi szerveknek alárendelt uj országos hatóságokat szerveznek s szerveznek át stb; az ujabb nagy reformidőszak azonban 1768-al köszönt be /a fheeaurariatua kollegiális hatósággá átszervezése, dicasterlum
