Magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és működéseinek története 1526-1867 (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 7. Budapest, 1959)

A törökkori királyi magyarország kormányzata(1526-1690)

Hatásköre az 1540-ea években az egész belügyi kormányzatra kiterjedt; az uralkodó Jogait gyakorolta annak távollétében* Kifejezett ellenőrző, sőt irányító szerepe volt a pénzügyek felett, magát a magyar kamarát is irányította* Intézte a közigazgatást és az Igazságszolgáltatást, 1557 óta az országgyűlés a hadügyeket is alá rendelte, amelyeket a főkapitányokon keresztül irányított /ekkor még az udvari haditanács nem működött/* Az ügyeket a tanács rendszeres, naponkénti üléseken, kollegiálisán tárgyalta, a tanács munkájában titkár segédkezett, a iroda látta el az Írásbeli teendőket * A helytartótanács mint központi /állandó jellegű és testületi/ kormányszerv azonban rövid ideig állt fenn. A ma&yar kamara átszervezése és továbbfejlesztése magával vonta, hogy a kamarát az uralkodó már 1543-ban teljesen kivonta rendelkezése alól, a pénzügyek feletti irányitó szerepét tehát elvesztette. Majd miután 1556-ban az egész hadügyet központi udvari hatóság, a haditanács vette át, a hadügyek irányítása is veszendőbe ment. A közigazgatási feladatok egy részét a megerősödött aagyar kamara intézte. Ujlaky Perenc utóda, Hádasdy Tamás nádor és helytartó alatt /1554-től/ maga a tanács, a dikaszteriália formák 5a felbomlanak. A helytartói hivatal ugyan - helyt árt

ót anáca né1kül - továbbra is fennmaradt, de hatásköre végképp leszűkült az igazságszolgáltatásra /legfelsőbb törvényszók maradt a nádori és országbírói törvényszék mellett/ és a 52 teleknél kisebb birtokok adományozáaára. A XVI• század második felében - mint emiitettük - általában főpapok, a XYII. században, miután a Bocskay szabadságharc eredményeképpen a nádori tisztséget rendszeresen" betöltötték, a nádorok voltak a helytartók. A nádorok aztán /főleg Illósházy látván, Thurzó György, lazterházy Miklós/ megkísérelték, hogy bizonyos befolyást gyakoroljanak a belkoraányzatra, sőt a pénzügyekre, a hazai hadügyekre ls, de ezt nem helytartői, hanem nádori minőségükben tették. x x Állandó jellegű központi kormányszervvel újból csak 1673 után találkozunk, de ez már nem a rendi alkotmányos formáidból kinőtt, hanem éppen az alkotmány felfüggesztése, a bécsi abszolutizmus erősödése következtében létrejött kormányzótestület volt. Az indokot a Wesselényi-Nádasdy összeesküvés szolgáltatta ahhoz, hogy I. Lipót magyar tanácsosod? megkérdezése nélkül, bécsi tanácsadóival dolgoztassa ki az uj kormányzótestület, a kormányzóság /Gubernium/ működési alapelveit, a a * miniszteri konferenciával fogadtassa el azt. Élén mint kormánya a német lovagrend nagymestere, Atapringen áanos Gáspár álit

? ael lette nyolctagú /az esztergomi érseket, országbírói és asekélynököt, valamint német tanácsosokat magában foglaló/ tanácsot szerveztek, a munkát nagyobbarányú, csaknem kizárólag idegenek* hői álló, hivatali szervezet /titkárok, irattár, kiadóhivatal, iroda/ támogatta* Hatásköre elsősorban a szorosan vett közigazgatásra terjedt ki. ezen belül is elsősorban a s,

belsc béke ég nyugalom" megőrzésire /azaz a lázadó gócok szemmeitarlíására/, az ellenreformáció hatékony elősegítésére, és az ebben az idő-