Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti földrajz

e ezeket - az egyes települések helyét topógráfiailag meghatározva - térképre vetiteni.Ez tisztára térbeli, földrajzi konstrukció. De ha a fejlődést is vl zsgálja, akkor már a helynevek alakja, jelentése és belső tartalma is fontos, mert ebből lehet a települések kezdeteire időelemeket nyerni, amint erre később részletesen rátérünk. De jelentkeznek az egyszerű topográfiai rekonstrukciőnál is a nehézségek. Szinte a legnehezebb kérdés az azonos nevek problémája, olykor egyetlen megyén belül is, de még inkább olyan esetekben, amikor támpontunk sincs az azonos nevü települések fekvésére. Magyarország helységeinek névformáit hivatalosan csak 1898-ban és a következő években állapították meg, miután megszervezték az Orsz. Községi Törzskönyvbizottságot. Bizony korábban az Apáti, Kovácsi, Mihályi, Pálfalva, Szentjakab, Szentpál, Szőllős, Tóti stb. azonos nevek•tömegesen fordultak elő a forrásokban. A feudális korban ugyanaz a helység gyakran 2-3 vagylagos néven is szerepel /Takácsi: Peretakácsi, Varjastakácsi, Nemes Takácsi, Alsé- és Felső meg Középső Takácsi; Iszkáz különböző jelzőkkel: Pókiszkáz, Mindszentiszkáz, Felsőiszkáz, Kápolnásiszkáz, Alsóiszkáz, Apácaiszkáz stb./, az ugyanazon helységet jelentő nevek azonosítására tehát a legnagyobb súlyt kell fektetni, mert különben a települések száma indokolatlanul megnövekszik. Az azonosításnál- a birtokos családot, a helység nagyságát szokták alapul venni és nem utolső sorban a forrásokban megmaradt felsorolási rendet. Ez utóbbinak a legnagyobb szerep jut az elpusztult falvak településhelyének megállapításánál /a Veszprém megyei Kohár puszta helyét ilyen módon sikerült feltárni/. Sokat segit, ha a kutató a mai topográfiát ismeri. Sok tévedéstől és helytelen következtetéstől óv meg a nagy és biztos paleográfiai gyakorlat. /Pl. terra Baas nevü Gömör megyei föld szerepel az egyik XIII. századi kiadott oklevélben, több kutató ennek_al apján meg is állapította települési helyét. A kiadásnak az eredetivel történő összevetéséből azonban kitűnt, hogy az oklevél kiadója rossz olvasatot közölt, mert az eredetiben "Ras" áll és nem "Baas", tehát nem uj, hanem a korábban is ismert Rás helységről van szó. A forrásellenőrzés segitett hozzá a tévedés kijavításához, ami már mint valóság szerepelt az irodáL ómban. /