Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti földrajz

terminológiával* Meg kell különböztetni az eredeti forrásanyagot, egyszerű vagy hiteles másolatban ránk maradt forrásokat, szükség esetén vizsgálni kell a kútfőt készítők vagy irók személyét, műveltségét, igen jól otthon kell lenni abban a korbaia* amelyben a használt irat kelt, ismerni kell a kor gazdasági, társadalmi és egyházi viszonyait, igazgatási és jogszolgáltatási rendszerét, stb. Talán első helyen kellett volna említeni a régi irások olvasását s a nyelvismeret tet. Csak e széleskörű erudiciók birtokában Ígérnek a történeti földrajzi kutatások, megbízható és időtálló eredményeket. /Csánki nagy müve pl. 1& év multán is minden történeti földrajzi, helytörténeti s más kutatás kiindulópontja,/ A forrásokban fennmaradt adatokat, elsősorban a települések, a lakott és lakatlan helyek neveit -'lehetőleg már a kijegyzés alkalmával - azonosítani kell, be kell illeszteni a topográfiai rekonstrukcióba. Nagy óvatosságra és körültekintésre van ennél a műveletnél szükség, mert nem minden kútfőben maradt ránk a helyes és uzuális névforma. Példának a tizedjegyzékeket lehetne említeni. A decimátor részére adott utasításban gyakran felsorolják a decimálandó falvakat. Igen ám, csakhogy ezt rendszerint régebbi jegyzékekből, régebbi urbáriumokból vagy más.iratokból másolják ki, tehát sok a ferdítés /pl. Kígyós helyett Kegécz/, azután meg olyan nevek is előfordulnak az instrukciókban, melyeket a helybeliek sem ismertek. Maguknak a dézsmaszámadásoknak tisztázatait a dézsmálás alkalmával a helyszínen készült hevenyészett feljegyzések alapján készítették. A rendszerint nem helyi, olykor idegen Összeíró nem jól érti a nevet, így hibásan jegyzi fel és esetleg ujabb hibával másolja. Sok a probléma a megye-és járás megjelölésével. Ugyanazt a helységet egymás után következő években más más megyéhez sorolják, sőt pl. Marcaltőt a XVI. százaiban egyenesen négy megyéhez: Vas, Győr, Sopron és Veszprém megyéhez irják össze. Az idők folyamán egyes megjé k megszűntek /pl. Zaránd/, másoknak a területe közigazgatási reform vagy egyéb okok miatt változott. Gyakran változnak a megyék járásai, az egyes szolgabirák "processusa"-i. Valójában ezek a szolgabírói járások alkotják a megyék közigazgatási beosztását és pl. a dikális adót ezek szerint számolják el,