Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti földrajz

zot a történelem ti. csak addig érdekli, ameddig a települé- < sek mai formáinak megmagyarázásához' tőle adatokat kaphat. A mult földrajzi viszonyainak kutatási mélységét tehát elsősor'ban a település mai viszonyai szabják meg. /Elvben egy mult nélküli település esetében - ha van ilyen - a történeti földrajzra egyáltalán nincs szükség./ De még ezeknek a csak bizonyos időre visszatekintő adatoknak az összegyűjtése sem a földrajzos kutató feladata, ezeket ő készen kapja és átveszi a történeti földrajzi, településtörténeti munkákból. Ez viszont azt bizonyitja, hogy a történeti földrajz a geográfiának adatokat. szolgáltató segédtudománya ugyan, de elsősorban tör téneti módszer s maga a disciplina elsősorban történettudo mányos . Ezzel elértünk a történettudomány területére. Itt a településtörténet felel meg a településföldrajznak, következőleg a történeti-földrajz, mint történettudományos módszer, a településtörténettel kapcsolódik. Ha a településföldrajz elsődleges feladata a települések funkcióinak feltárása és vizsgálata, ilyen aspektusban azt mondhatjuk, hogy a településtörténet nem más, mint az egyes települések, egyes vidékek vagy régiók múltbeli településföldrajza, A településtörténész éppen ugy vizsgálja a népességet, annak foglalkozási megoszlását, a termelési ágakat és eredményeket, az értékesítési viszonyokat, az úthálózatot, a város és falu funkciói közötti különbséget, mint a modern településföldrajzos. Figyelemmel van - mai szót használva - a "kommunális" kérdésekre, az Igazgatás és jogszolgáltatás problémáira stb. Természetesen a történeti korok igy nyert képe sokkal szegényesebb, színtelenebb lesz, mint a mai településföldrajzi leirás, hiszen mennél messzebbre megyünk vissza a múltba, annál kevesebb az adat és annál nehezebb azok feltalálása s összegyűjtése, sőt számos kérdésre egyáltalán nem adnak feleletet a források. Amint azonban korunkhoz közelebb kerülünk, a termelési viszonyok, a termelési kultúra és a települések funkcióinak fejlődése a településtörténeti konstrukciót is egyre gazdagabbá, egyre szinesebbé alakitja. Mi

g az Árpádok korára készült településtörténeti térképet a települések hálózata, azok nevei s az úthálózat fogja elsősorban uralni s