Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti földrajz

lia Bálint! TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ I. Településföldrajz, településtörténet, történeti földrajz. A történeti földrajz lényegének, feladatának és jelentőségének megértése céljából bevezetőben vizsgálni kell viszonyát a földrajzi és történeti tudományokhoz, elsősorban a településföldrajzhoz és településtörténethez, mert a történeti földrajz eredményeire saját konstrukcióik megalkotásánál különösképpen ezek vannak rászorulva. Mennyiben földrajzi és mennyiben történettudományi disciplina a történeti földrajz? Minthogy abban a vélemények teljesen megegyeznek, hogy sem a településföldrajz, sem a települések történetének kutatója a történeti földrajzot nem nélkülözheti, meg kell ismerkedni e két tudományág célkitűzéseivel és összefüggésbe kell hozni a történeti földrajz feladataival. A településföldrajz" tértudomány, és központjában - mint Baranszkij, a neves szovjet gazdaságföldrajzkutató megállapítja - elsősorban á települések gazdasági funkcióinak és gazdasági kapcsolatainak* másodsorban a népességnek, a népesség megoszlásának, végül a morfológiával kapcsolatos kérdéseknek kell állni* /Morfológia alatt itt és később a községek mindenkori arculatának - formájának és képének - valamint szerkezetének leirását kell érteni./ A legnagyobb teret a funkcióknak kell szentelni, azért, mert csak ilyen módon érheti el a településföldrajz célját, hogy a termelés optimális elhelyezkedésének • kialakításához járuljon hozzá. A települések funkcionális vizsgálatának főbb szempontjai: 1./ A népesség foglalkozási megoszlása, az egyes foglalkozások aránya. Az igy nyert eredmény önmagában is jellegzetes lesz az adott település helyzetére valamely terület vagy régió munkamegosztásában.