Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

BORSA IVÁN: Irástan (Palaeographia)

A latin irás fejlődése , Mai Írásunk - a latin irás ~ alapja a római császárkor e­lején használt maiuscula irás a cagitális quadrata /l. ábra/* Jellemzői; két vonal között elhelyezkedő, kizárólag maiuscula­kat ismerő világos, tiszta irás, amelynek betűi olyan négyzet­be vagy téglalapba foglalható* amelynek két oldala a két irás­vonal a Ennek a négyzetnek 2 esetleg 3 oldala a betű egyik vona­la /pl. a H két függőleges szára, az E szára és két keresztvo­nala/. Innen kapta a nevét, Az egyes betűknél gyakran találjuk vonalak derékszögű érintkezését, A betűk szép formái miatt ne­vezik capitalis elegánsának is* Egyes betűi /E» F, L, T/ a ké­sőbbi századok folyamán a felső vonal fölé emelkednek. Vésett feliratok számára igen alkalmas volt, de könyvirásra lényege­sen kevésbé, mert lassú és sok helyet igényel, Még az i.sz. 1. században megjelenik a másik capitalis irás, a capitali s rustica /2, ábra/. Ez is kétv ; :alas maiuscu­la, de kiküszöböli a capitalis quadrata-nak az Írásnál jelent­kező nehézségeit, a merev egyenes vonalak meglágyulnak, gömbö­lyűbb formák jelentkeznek, a betűk nem olyan szélesek, köny­nyebben voltak irhatok. Egyes betűk sajátos alakot öltenek. Pl. a B és az H felső ive /feje/ lényegesen kisebb lesz, az F és az I a felső vonal fölé emelkedik, az.A elveszti keresztvonalát és bal oldali szára rövidebb lesz, a G, az U és az K esetében a tractatio az alsó vonal alá nyúlik, a H jobb szárának a kereszt­vonal fölötti része elkorcsosul. Egyes betűk itt kialakuló sa­játosságai azért érdemelnek külön említést /pl. F, "X, A, H ese­te/, mert az itt megjelenő formák az első lépések az addig ki­zárólagos maiuscula Írástól egy minuscula irás kialakulásához. A két capitalis irás sajátossága, hogy nem alkalmaz szó­közöket, vagyis az egyes szavakat, az egész sort megszakítás nélkül írja le, /A 2, ábrán látható szöveg tagolása azzal ma­gyarázható, hogy a Terentíus-szindarab leírása bizonyos tago­lást megkövetelt, de ezen belül a szavak egybeirása általános./ Rövidítéseket általánosságban nem alkalmaz, csak siglákat, de ezeket is elsősorban a római korban, s azután alkalmazásuk fo­kozatosan csökken. Interpunctio-t nem ismer. A capitalis irásu

Next

/
Thumbnails
Contents