Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)
BOTTLÓ BÉLA: Genealógia
volt - későbbi társadalmi fejlődés során az apai jog jutott előtérbe és vált a társadalmi gazdasági élet keretévé. Család : apából, anyából és gyermekeikből álló társadalmi szervezet. Filiáció : az a viszony, amely egymástól származó két személy között áll fenn. Koició : különböző nemű két személy között utód létrehozására kötött kapcsolat. A házasság és a koició következményeként létrejött genealógiai kapcsolatot két csoportba oszthatjuk. 1. / Vérrokonság /consanguineátas/, amely a közös őstől leszármazottakat foglalja magában. Ezek között megkülönböztetünk: a/ egyenesági vérrokonokat /linea directa/, ahová a leszármazottak, /nagyapa, fiu, unoka/ tartoznak. b/ oldalági vérrokonokat /linea collateralis/, akik ugyan közös őstől származnak, egymás között azonban nincsenek leszármazó és 1eszármazotti kapcsolatban /nagybácsi, unokatestvér stb. / A közös őstől való leszármazottaknál megkülönböztetünk Idősebb ágát , ahová az idősebb testvér és ifjabb ágát , ahová a fiatalabb testvér leszármazottai tartoznak. Az idősebb ágból való leszármazás néha bizonyos előjogokkal van összekötve /primo génit ura /. Descendensek a közös őstől leszármazottak. Ascendensek a közös ősök azokhoz viszonyitva, akik tőlük leszármaztak. 2. / Sógorság /affinitás/ az a rokonsági kapcsolat, amely a házasfél és házastársának vérrokonai között áll fenn. . Vérrokonsá^i fokozat /gradus consanguinaitatis/ alatt két vérrokon közötti genealógiai távolságot értünk. - Egyenesági Vérrokonságot minden jogrendszerben egyformán számitották: apafiu 1. fokú, nagyapa-unoka 2. fokú stb. vérrokonok. Az oldalági vérrokonságot már kétféléképen számolják: A római jog és a jelenlegi- világi jog szerint a rokpnsági fok olyan, mint amennyi a két vonalon a személyek száma,leszámitva a közös őst. Tehát testvérek 2-od fokú, unokaöces és nagybácsi 3-ad fokú, unokatestvérek 4-ed fokú vérrokonok.
