Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)
BORSA IVÁN: Irástan (Palaeographia)
Az Írástudás általánossá válásával az általános paleográfiai, vizsgálódás csak a legfőbb tipusok vizsgálatával foglalkozhatik, s emellett szerepet kaphat az egyes személyek irásának vizsgálata, ami azonban még nem kapott helyet a történeti segédtudományok között* RÖviditések Latin nyelvű Írásbeliségünk teljes időszakán át nagy szerepet játszanak a különböző rövidítések. A gyorsabb írásra való törekvésnek egyik eszköze volt egyezményesnek mondható röviditési módok és röviditési jelek alkalmazása. A röviditések alkalmazása olyan általános volt, hogy a legünnepélyesebb és legdíszesebb szövegek sem mentesek tőlük, A könyvnyomtatás feltalálása után átment a nyomtatott szövegekbe is és különleges jelentőségét csak a 19* században vesztette el* A latin írásban használt rövidítéseket több csoportba szokás sorolni, " Sírlak . Tulajdonnevek /főleg személynevek/ Írásakor alkalmazzák azt a röviditési módot* hogy csak a szó első betűjét irják ki, s utána rendszerint pontot tesznek. Ha első előfordulása alkalmával a teljes név szerepel, nem okoz problémát, de annál több gondot jelent megfejtése, ha a személy nevét más forrásokból kell megállapítani, 2. A szó végének elhagyása / suspensio /. A szó első néhány betűjét leírják, s fölé vonalat /röviditési jelet/ tesznek. Pl. eceT* - ecclesia, vagy e szónak valamelyik alakja. 3. A contractio lényege, hogy a szónak csak első és utolsó, s esetleg néhány közbeeső betűjét irják le, s ezek fölé röviditési jelet /vonalat/ tesznek. Pl* ca - causa, dns - dominus. 4. Meghatározott jelentésű röviditési jelekkel. Pl. a 2. és 3. vonal közé irt, s a 4. vonal felé lenyúló szárral rendelkező 9 J el s con > cum. Ugyanez a jel az 1. és 2. vonal között /kisebb méretben/ = us, os. Előbbit a szó elején, utóbbit a szó végén alkalmazzák. 5. Különböző jelentésű röviditési jelek. A szó fölé he-