Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)
ILA BÁLINT: Történeti statisztika
szesitett adataiból kivonható eredményeket, tehát a maga saját tudományos Ítéletét gyakran grafikus formában fejeli ki. Valaminő grafikont, diagrammot, magyarul rajzos ábrát készit, amely alkalmas arra, hogy a statisztikus eredményeit szemléltesse. Grafikon segítségével szemléltetően be lehet mutatni különböző számsorok összehasonlítását, valamely jelenség szerkezetét, időbeli változását, az egyik jelenség változásainak a másik jelenség változásaitól való függését, valaminő mennyiség területi eloszlását stb. Az ábrázolás történhetik vonaldiagrammal, a Descartes-féle koordináta-rendszerben, sikdiagrammokkal /oszlop, kör, hasáb stb./ vagy statisztikai térképen esetleg képszerűén, piktogrammal, íé^aákat nem idézünk, mert ezek az ábrázolási módok közismertek és. példák bőven találhatók a Történeti Statisztikai Közlemények füzeteiben és a "Történeti statisztika forrásai" cimü idézett munkában. . Végül még egy módszertani megjegyzést kívánunk tenni. Mennél több adat áll rendelkezésünkre és mennél nagyobb területről, eredményeink annál teljesebbek, annál megbízhatóbbak lesznek. A statisztika az összehasonlítás tudománya 4 , tehát ha ugyanazon időből ugyanazon területre azonos természetű adatokat több forrásból össze tudunk hasonlítani, azt mindig tegyük meg, mert az ilyen összevetés a történeti statisztikai következtetések legbiztosabb fundamentuma. A feudáliskori népesség számának megállapításánál ezek az összehasonlítások elengedhetetlenek, mert nincs II, József népszámlálását kivéve a korábbi időből semmiféle olyan, a népesedés adatait tartalmazó forrás, mely a teljes lakosságot tartalmazná, tehát az összes vonatkozó források összevetésével szabad és lehet csak a teljes népesség főszámának megállapítására kisérletet tenni. Az elemző eszközök felsorolása után ismét nagyon hangsúlyozni szeretnénk, hogy az elmondottakat csak rövidre fogott "bevezetésnek", "Ízelítőnek" tekintjük. Csak azt a célt szolgálják, hogy közismertebb és használtabb alapfogalmakkal megismertessenek. De aki történeti statisztikai tudományos munkát akar végezni, tudományos feldolgozásokat készíteni, annak mindenekelőtt a módszertan kérdéseiben kell teljes értékű tájékozódást szerezni, amit részben az idézett könyvek és jegyzet, részben megjelent történeti statisztikai feldolgozások elmélyült
