Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti statisztika

statisztika készül. Lássunk egy példát. "A város- és községstatisztika feladata azoknak a tényezőknek a vizsgálata, melyek a városokat, községeket, lakotthelyeket jellemzik, fejlettségüket meghatározzák és fejlődésüket befolyásolják". A településekre jellemző adatok pedig a következők: terület, népesség-népmozgalom, épületek, lakóházak, lakás viszonyok, a település jellegét elhatároló gazdasági ágak: ipar, mezőgazdaság, közlekedés stb., városgazdaság, kulturális helyzet stb. A felsorolt nézőpontok szerint megfigyelhető a települések mai helyzete, de megfigyelhető múltbeli élete is. Ha az adatokat az elmúlt korok forrásaiból gyűjtjük össze, akkor a települések fejlettségét történeti viszonylatban vizsgáljuk, tehát történeti statisztikai feladatot oldunk meg. A különbség csupán annyi, hogy mig a modern statisztikai számokat nem kell kritikai eljárásoknak alávetni, ezek kész adatok, Így felhasználhatók, a történeti források statisztikai adatait előbb át kell formálni, a felhasználásra alkalmassá tenni* A mult korokra vonatkozó megfigyelés épenugy lehet komplex vagy egyedi, mint a modern statisztikai megfigyelés. Lehet a statisztika tárgya egyetlen jelenség, pl. a népesedés, de vizsgálhatjuk az egyes települések, egyes régiók vagy egyes megyék életét komplex megfigyelésekkel, amikor is pl. a város- és községstatisztika Összes kérdéseire felelni kivánunk, összes kérdéseire, összegyűjtjük, mind a modern mind a történeti statisztikai adatokat. Ilyen komplex vizsgálatokat végzett a XVTII-XIX. század fordulójára vonatkozóan pl. Bakács István a Széchenyi család Somogy-Zala megyei uradalmaira. Megfigyelte az összeírásokból az úrbéres népesség számát, annak társadalmi rétegződését, a családok lélekszámát, az előirt és ténylegesen teljesített robot mennyiségét, a mezőgazdasági termelést és annak hozamát, a jobbágyok állatállományát stb. /Történeti Statisztikai Közlemények 1958. 3-4. 3-46./. Ugyanilyen komplex vizsgálatok eredményéit közli Székesfehérvár városra • az 1688-1785 évkorból Kallay István /uo. 47-73./. Itt már megtaláljuk a férfiak és nők számát, a foglalkozási megoszlás, a kereskedelmi élet alakulása, a kereskedők és iparosok megoszlása stb. történeti statisztikai számadatait is. Öávid Zoltán statisztikai megfigyelésének tárgyául a XVI-XVII. századi dika-