Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti statisztika

kai történő felderítéséről, vizsgálatáról és törvényszerűségek kimutatásáról. Ma történeti statisztika alatt számszerüségeken nyugvó, matematikai számításokkal operáló és e számitások alap ján történeti okokat és történeti jelenségeket Összefüggéseikben megvilágító statisztikai módszert értjük. Megalapítóinak Thirri'ng Gusztáv és Ácsády Ignác tekinthetők. Az előbbi munkássága jelentékeny részében arra irányult, hogy a II,József alatt végrehajtott első magyar népszámlálás iratait feltárja, adatait feldolgozza és ennek ksp csán hazánk XVIII. század végi népességének számát, társadalmi, foglalkozási stb. számszerű megoszlását kimutassa. Acsády az 1715. és 1720, évi országos Összeirások népesedési, társadalmi és gazdasági adatait dolgozta fel hatalmas számsorok és táblázatok formájában, példát mutatva arra, milyen módszerrel lehet és kell a régi statisztikai számokat értékelni és azokkal statisztikai müveleteket végezni. Mindkét tudós müvei - habár a módszert az ujabb kutatás tovább fejlesztette - máig mintaszerűek és mindenkinek aki történeti statisztikával foglalkozik, ismernie kell. Külföldön a statisztikát a legnagyobb megbecsülésben a Szovjetunióban részesitik. A szovjet tudósok közül - mások mellett - Ptuha mutat rá a történeti statisztikai adatok feltárásának és összegyűjtésének fontosságára /Ocserki pro istorí sztasztiki v SZSZSZR. £om.I.Moszkva 1954./. A kapitalista országok közül Svédországot emiitjük, ahol nem régen adták ki az ország népesedését illusztráló statisztikai adatokat 1726-1956 évkorból minden évre vonatkozóan /Historik Statistik för Sverige.I.Befolkning 1726-1956./, Miért szükséges a levéltárosnak történeti statisztikai műveltség? Azért, mert a szűkebb értelemben vett- történeti statisztikai kutatás túlnyomó részében olyan anyagra támaszkodik, melyet a levéltárban őriznek, melyet a levéltárosok kezelnek és igy ők bocsátanak a kutatás rendelkezésére. Már pedig a levéltárnok csak akkor felelhet meg igazán hivatásának, ha anyagát jól ismeri és a legnagyobb gondot forditja arra, hogy annak széleskörű használatát biztositani tudja. A kutató munkát természetesen nem végezheti el a tudomány munkása he-