Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti földrajz

ai és történeti statisztikai feldolgozása lexikális formában. Közli tehát az egyes helységek történeti névalakjait,- azok változatait a mai névformáig, lexikonszerű életrajzot a hely életének fontosabb eseményeiről, felsorolja a megélhetési forrásokat, a jobbágyi terheket, esetleges szerződéseket, a fejlesztő vagy visszahúzó erőket, jellemzi az úrbéres helyzetet, megjelöli az úriszéki hovatartozást, végűi feudáliskori és újkori népesedési és foglalkozási statisztikát közöl. Minthogy a cél a mélyen stagnáló helytörténetirásnak is segiteni, különösen a nehezebben kutatható feudális korból az egyes helységekre sok forrás jelzete van megadva. Első kötetként Veszprém megye 1963-ban jelenik meg, a második kötet Borsod megye lesz. A Györffy munkája, Osánki történeti földrajza és az emiitett Lexikon az egyes megyékről, azok településeiről és lakotthelyeirő.l folyamatos történeti földrajzi képet fognak nyújtani a megtelepüléstől egészen 1944-ig. Ennek tudományos jelentőségéhez nem kell külön kommentár, de hasznára.lesz a lexikon népgazdaságunknak is. Alább a szerzők abc rendjében felsorolás következik a nagyobb és jelentékenyebb, már a szövegben is emiitett munkákról, melyeknek didaktikai jelentőségük is van. A lista azt a célt szolgálja, hogy ha valaki közelebbről meg akar ismerkedni a történeti földrajzi kutatás metodikájával és eredményeivel, itt útmutatást találjon. Az egyes itt szereplő munkákban természetesen további irodalom található. Ez a felsorolás - a dolog természete szerint - csak tájékoztató és teljességre semmiféle tekintetben igényt nem tart. IRODALOM; A történeti statisztika forrásai. Szerk. Kovacsics József, Bp, 1957, Bakács István; Hont megye egyházas helyei a középkorban, Regnum, 1942/43. Balázs Éva;* Kölozs.megye kialakulása. Bp. 1939. 1 Baranszkij; A városok gazdaságföldrajzi jellegű tanulmányozása. Voproszü Geografii II. Moszkva 1946.