Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti földrajz

nek a környezet által használt uzuális nevének a felderítésé- , hez ezek a protokollumok nélkülözhetetlenek. Igen figyelemreméltók a hiteleshelyi levéltárakban az iratok speciese szerint kezelt sorozatok, itt is a Metales, Bivisionalés, Introductorie et statutorie, Judiciales, Execution ales stb. Mind a középkorban kezdődő és mélyen az újkorba átnyúló sorozatok, a címük önmagáért beszél. A hiteleshelyek levéltáraiban jelentékeny számmal őriztetnek ott letétbe helyezett iratok, egész csalá- • 1i levéltárak. f. f

/ Részben a hiteleshelyi jegyzőkönyvekéhez hasonló történeti földrajzi adatok maradtak fenn a vármegyei közgyűlési és .törvényszéki jegyzőkönyvekben. A kuriális, azaz egytelkes nemesi falvak összeirásai - különösen a korábbi időkre ezekben a protokollumokban találhatók. Az előző pontban emiitett iratsorozatokat rendszerint a megyei levéltárakban is fel lehet találni. g. / Értékes források a férfi és női monostoroknak II.József alatt történt feloszlatásával kapcsolatban' keletkezett, birtokösszeirási és jövedelemkimutatási irat- és könyvanyaga, továbbá a kanonika vizitációk, a különböző egyházi, és egyházi célokra készült összeírások, lajstromok és kimutatások /Conscriptio animarum stb./ és az egyházi anyakönyvek /keveredés, migráció stb,/. h. / A XVIII. századtól figyre sűrűbben fordulnak elő az uradalmi földfelmérések, a kataszteri felmérések ősei. Az eredményt egy-egy uradalomra térképen és az un. Liber fundualisban is rögzítették '/a telekkönyv őse/. A pápai uradalom felmérése 1735-175o között történt: az uradalom, falu, puszta stb. tartozékai, telkek, azok postfunduális tartozékai, az intraés extravillánum, a határ megoszlása, minősége, a jobbágyok nevei stb. Az ilyen Liber funduálisokat még 2o-25 évvel ez előtt birtokperekben döntő bizonyítéknak fogadták el a biróságok. i. / Sui generis források a térképek, a történeti korban uradalmakról, megyékről, egyes régiókról, hegységekről s más tájakról, árterekről., egyes birtokok közti határokról stb. készültek. Vannak már a XVII. századból, nagyobb mennyiségben a XVIII. századtól maradtak meg. Történeti földrajzi forrás