Borsa Iván: Történeti segédtudományi alapismeretek II. (Levéltári szakmai továbbképzés Felsőfok 5. Budapest, 1963)

ILA BÁLINT: Történeti földrajz

Berény stb. /Nagy körültekintéssel kell azonban az ilyen névadások magyarázatánál és keletkezése idejének megállapításánál eljárni, mert pl. a Strázsa név lehet a török.hódoltság emléke is. Itt emlithetők az Erdő, Ardő, Ordó és Vizóvó helynevek, melyek az egykor itt laké királyi erdő- és vizővókről kapták nevüket. 7. / Az erdőben, bozótos, tövises vagy cserjés helyen a település helyét Irtással kell.megtisztítani s az irtáson felépített falu neve rendszerint az irtás módját, vagy az irtást végző személy nevét tartalmazza. Leggyakoribb ilyen név az irtást végző vagy vezető nevéből és a -vágása szóból alkotott név: Kovácsyágás, Romokvágása stb. Tehát az erdőt vágással irtották. De irtásra, az irtás módjára és a korábbi növénytakaróra utalnak: Aszaló, Prózsa, /tűzzel irtott hely/, Meggyes, Visnyó /meggyes/, Jablánc /almás/, Almás, Pólyán /irtott mező/, Lázi /irtott rét/, Polom /széltöréses hely/ stb. nevek. Répás olyan irtott helyet jelöl, melyben hosszú ideig csak répát termelnek, hogy a terület a répához szükséges sok munkával, ápolással teljesen megtisztuljon. 8. / Nagy a száma a felszínről,., a felszintakaróról, a felszíni növényzetről adott neveknek; XIII. századtól honosak. Ilyenek: Bikszög, Imola /szittyó/, Heripán /káka/, KÖrtvélyes, Kökényes, Torna /tövises/, Szilagszó, Éger, Somló, Somos, Dobóca /tölgyes/, Bocskó /bükkös/, Lipóc /hárs/, Derének /som/, Jolsva /éger/, Éger, Hrussov /körtvél/. A Rudna név érclelőhelyet, Szénégető lakói foglalkozását, megélhetését jelöli. 9. / Egyéb nevek: Méhi, Szőllős, Kéttornyulak, Siófok, Szúnyog, Komárom /szúnyog/, Csékut, Füred, Várad, Németi, Kövesd, Besenyő stb. a méhészetről, a szőll.őről, kéttornyú templomról, a Sió kifolyásáról, a szúnyogokról, csöves kútról, fürjekről, váráról, az ottlakó németekről, a köves helyről, a besenyőkről stb. adott nevek. Hosszasan lehetne még a felsorolást folytatni, mig a szervesen képződött magyar helynévkincs végére érnénk; a felhozott példák is eléggé bizonyitják azonban,- mennyi tanulság és következtetés vonható a helynevek vizsgálatából, a topográfiai rekonstrukciókra és a települések történetére' vonatkozólag. Pedig a nyelvész még további korjelző bizonyítékokat tud