Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

Egyéb levéltárak Történeti leírásunkban szólni kell végül a családi, vállalati és egyházi levéltárak rendszeréről is az 1945 előtti időszakban. Mint láttuk, a Nemzeti Múzeum és az Országos Levéltár iratanyagának sajátos részét képezték a családok levéltárai. A nagyobb családok azonban a második világháború előtt nem adták át a közgyűjteményeknek irataikat, hanem saját levéltárat alakítottak ki. Ennek főbb egységei általában a következők voltak: a) A család iratai (a családhoz érkezett és az általa létrehozott iratok) b) A családtagok iratai c) A családi szervek iratai (birtokigazgatóság, úriszék, jószágigazgatóság stb.) d) A család személyeinek és szerveinek irataiból alkotott homogén gyűjtemények e) Heterogén gyűjtemények (bennük a családhoz nem tartozó szervek és személyek) í) Idegen fondok (pl. főispáni iratok) Irattípusok szerint előfordulnak: (családülési) jegyzőkönyvek, (birtokjogi) oklevelek, levelezés, uradalmi számadások stb. 1945 után a családi iratok jórészt az állami levéltárakba kerültek, és végleges rendjüket itt alakították ki. A legnagyobb családi gyűjtemények a Magyar Országos Levéltárban találhatók. Köztük említhetjük a Balassa, Batthyány, Eszterházy, Festetich, Habsburg, Károlyi, Széchenyi, Teleki, Zichy levéltárat, mint a legjelentősebbeket. A megyei levéltárak őrizetében jórészt töredékek vannak a családi levéltárakból: például Fejér megyében a Zichy, Amadé, Lamberg, Nógrádban a Forgách, Somogyban a Somsich, Jankóvich, Czindery családok irataiból. Itt is vannak kivételek, például a Tolna Megyei Levéltárba került az Augusz, Perczel, Benyovszky, Csapó család teljes, még fellelhető iratanyaga. Az egyházi levéltárak is őriznek ilyen irategyütteseket. Közismert, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerületi Levéltárnak jelentős része a Ráday-család levéltára, Pannonhalmán pedig letétként Erdődy, Lónyay, Guary iratokat őriznek. A Felvidéken birtokos családok levéltárai Szlovákiában vannak (Andrássy, Illésházy, Pálfy, Csáky stb.). Az államosítás előtt nem voltak ismeretlenek a vállalati levéltárak sem. Létrehozásukat senki nem írta elő, működésüket egyetlen szerv sem ellenőrizte. Az évtizedekig működő vállalatoknak a jogbiztosító iratok őrzése érdekük volt, így külön okmánytárakat hoztak létre. Az üzleti levelezést, számlákat addig őrizték, míg az ügyviteli vagy pénzügyi előírások érdekében szükség volt rájuk. Az 1875. évi kereskedelmi törvény előírta, hogy a kereskedők, a rész-