Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

4.11.5. Erdőgazdasági üzemtervek 4.11.6. Közutak törzskönyvei 4.11.7. Felekezeti anyakönyvek 4.11.8. Állami anyakönyvek 4.11.9. Letétek A vármegyei levéltárakkal kapcsolatos intézkedések általában vonatkoztak a szabad királyi, később a törvényhatósági jogú városok levéltáraira is, amit rövid ismertetésünk során figyelembe veszünk. Ezektől eltérő, külön csoportot képeztek a mezővárosok (később rendezett tanácsú, majd megyei városok) levéltárai, ahol a lakosság növekedésével, az ügyintézés bonyolultabbá válásával szintén jelentős mennyiségű iratanyag halmozódott fel. Mint az iratkezeléssel kapcsolatos fejezetekben láttuk, a városi írásbeliség a megyeinél szerteágazóbb, szervezettebb volt, és az így keletkezett iratanyagot a városi magisztrátus a maga módján folyamatosan őrizte. Azonban a 18. század utolsó harmadában a tisztújítások alkalmával a városokban járt királyi biztosok már több helyen kifogásolták az egyre nagyobb mennyiségű iratanyag elhelyezését, kezelését. 1767. április 29-én Mária Terézia elrendelte, létesítsenek minden városban archiváriusi tisztséget. Ennek nyomán Budán 1776-ban, Pozsonyban 1783-ban, Sopronban 1787-ben, Pesten 1788-ban, Szegeden 1790-ben neveztek ki önálló levéltárosokat, sőt Marosvásárhelyen már 1770-ben tudunk ilyen tisztviselő működéséről. A levéltárosok teendője mindenütt az összegyűlt iratanyag valamilyen szempontú rendezése, lajstrom, index készítése volt. Ahol nem szerveztek önálló státust, ott a jegyző feladatává tették (külön díjazással vagy anélkül) a levéltár rendbe tételét. A 18. század végétől erre a népesebb mezővárosokban került sor (pl. a Jászkun Kerület városaiban 1790-től, Pápán 1793-tól, Miskolcon 1799-től, Szentesen 1800tól, Veszprémben 1802-től). Mint jeleztük, a szabad királyi városok levéltáraiban az 1810-es évektől valósították meg következetesen II. József rendelkezéseit a közigazgatási és bírósági iratok szétválasztásáról. A városok egy részében ekkor új regisztratúra kezdődik: Pesten 1813-tól, Budán 1814-től. Budán azt is elrendelték, hogy a törvényszéki iratok külön kezelése mellett formai és tárgyi alapon bizonyos iratfajtákat az eredeti regisztratúrától elválasztva tartsanak együtt (pl. népösszeírásokat, tisztújítások iratait, tervrajzokat, térképeket stb.). A pozsonyi levéltár ebben az időben oklevelekre, városi könyvekre (felsőbb rendeletekjegyzőkönyvek, városgazdálkodási, bírósági könyvek) és iratokra (közigazgatási, bírósági, gazdasági, intézményi) oszlott. Maros-