Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)
Az országgyűlési biztos az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében hivatalból is eljárhat. Az országgyűlési biztost széleskörű ellenőrzési jog illeti meg. A vizsgálathoz szükséges és általa célszerűnek tartott intézkedést - a törvény keretei között - az országgyűlési biztos választja meg, közvetlen beavatkozási lehetősége nincs, de joga van a közhatalmi szervek - pl. bíróság - eljárását kezdeményezni. - Ha a lefolytatott vizsgálat alapján az országgyűlési biztos azt állapítja meg, hogy a viszszásság fennáll, annak orvoslását az érintett szerv vezetőjénél kezdeményezheti, illetőleg ajánlással fordulhat a visszásságot előidéző szerv felügyeleti szervéhez. - Az országgyűlési biztos mindezeken túl az Alkotmánybíróság a megfelelő eljárását, valamint az ügyésznél óvás benyújtását kezdeményezheti. A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén szabálysértési-, büntető-, illetőleg fegyelmi eljárást kezdeményezhet. A biztos eljárásának következtében javasolhatja-a visszásság jövőbeni elkerülése érdekében - az illetékes állami szervnél jogi szabály kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését. - Tevékenységének tapasztalatairól - ennek keretében az alkotmányos jogok hatósági eljárásokkal kapcsolatos jogvédelme helyzetéről, valamint az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről - évente beszámol az Országgyűlésnek. Kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb körét érintő visszásság esetén az országgyűlési biztos indítványozhatja az Országgyűlésnek az adott kérdés napirendre tűzését - már az éves beszámolót megelőzően. b/ A köztársasági elnök A Magyar Köztársaság elnöke az Alkotmány szabályozása szerint a hatalmi ágakon kívül áll, közöttük kiegyensúlyozó, közvetítő szerepet tölt be. Az elnök jogállásának legfontosabb elemeit az Alkotmány, valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai állapítják meg. A köztársasági elnök - politikai függetlenségével, pártatlanságával - kifejezi a nemzet egységét, és - az Alkotmányban meghatározott különböző hatáskörei gyakorlásával - őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Az elnök alkotmányjogi jogállása részeként fogható fel, hogy ő „a fegyveres erők főparancsnoka". Az Alkotmánybíróság határozata szerint a főparancsnok a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak nem vezetője, hanem irányítója. Az irányításra vonatkozó hatásköre - „rendes körülmények között" - közjogilag nem különbözik egyéb kinevezési jóváhagyási, megerősítési jogköreitől.
