Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)
6. MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE MA A központi államszervezet napjainkban 1989. október 23-án a magyar állam életében fontos változás következett be: az ország államformája ismét köztársaság lett. (Magyarország történetében ez a harmadik köztársaság, az elsőt 1918. november 16-án, a másodikat 1946. február l-jén kiáltották ki.) Az állami élet alapelveit a többször módosított 1989. évi Alkotmány foglalta össze. Az Alkotmány Magyarország államformájaként a köztársaságot határozza meg, amely egyúttal független, demokratikus jogállam. A társadalom egyetlen szervezetének, egyetlen állami szervnek vagy állampolgárnak a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására, kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult fellépni. A pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek, de a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. a/ Az Országgyűlés A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1989. évi XXXI. törvénnyel átfogóan módosított 1949. évi XX. törvény értelmében az Országgyűlés „a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve". Két legfontosabb funkciója: a törvények megalkotása és a végrehajtó hatalom ellenőrzése, amelyeket az Alkotmányban biztosított hatáskörei gyakorlásával, meghatározott eljárási szabályok szerint lát el. Eszerint 1. megalkotja és módosítja a Magyar Köztársaság Alkotmányát, amelynek elfogadásához az összes képviselő 2/3-os többségi szavazata szükséges; 2. törvényeket alkot; 3. a kormányzással kapcsolatban: - dönt a Kormány programjáról és a miniszterelnök megválasztásáról, - megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja a költségvetést és annak végrehaj tását^ - megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket,