Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

Miután a hőmérséklet és légnedvesség értékek a helyiségekben kis távolságokon belül is nagyon különbözhetnek, minden raktárban több helyen is kell mérni. A műszerek elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy azok ne legyenek ajtó, ablak, fűtőtest stb. közelében. A hőmérséklet és a páratartalom értéke stabil legyen, mert az ingadozás (különösen rövid időszakon belül és ismétlődve) károsabb, mint az optimális értéktől való eltérésük. A nem hagyományos levéltári adathordozók (pl. mágnesszalagok) tárolásának klimatikus értékei ettől eltérőek. A hőmérséklet és a légnedvesség egyszerű módszerekkel is kedvezően befolyásolható. Nagyon fontos a levegő mozgása, különösen ott, ahol az anyagokat a külső falhoz közel tárolják. A levegő szabad áramlását a polcok mögött és között is biztosítani kell. A szellőztetés lehetőség szerint ne közvetlenül az utcáról történjen, mert az a légnedvesség hirtelen változását és a szennyezett levegő beáramlását okozhatja. A következő módszerekkel lehet kedvezőbb körülményeket teremteni: - Ventillátorok használatával jó légáramlást lehet biztosítani. Ahol lehet, ablaknyitással szellőztethetnek, de csak ott és akkor, ahol és amikor a levegőszennyeződés nem nagy (például nem forgalmas helyeken, a reggeli órákban) és a külső levegő páratartalma sem magas. - A nyílászárók szigetelése. - Levéltári anyagot ne tároljanak a földszint alatt. - A tetőn át jövő meleg csökkenthető hővisszaverő szigetelő réteg alkalmazásával. - A meleg és a közvetlen napfény távol tartására az ablakokra sötétítők kerüljenek. A nagyon száraz tárolási körülmények különösen azokra a dokumentumokra károsak, melyek állati bőrből (pl. pergamen) vagy összetett anyagokból (pl. könyvek, számítógépes szalagok) készültek. A téli fűtési időszakban a raktárakban túlságosan száraz és meleg lehet a levegő. Erinek elkerülésére csökkenteni kell a fűtést. A párásítók működtetésével vigyázni kell, mert különböző problémákat okozhatnak: - a nem megfelelően szabályozott párásító túlzottan megnövelheti a légnedvességet; - a légnedvesség ingadozó; - a párásító meghibásodása miatt „árvíz" keletkezhet. c) Fény A fény, különösen annak ultraibolya UV sugárzása károsítja azokat az anyagokat, amelyekből az iratok és a könyvek készültek. A károsító hatás részben látható (a papír megsárgulása, a színek elhalványodása), részben nem (a meginduló, vagy felgyorsuló kémiai folyamatok következtében a papír rostjai kisebb részekre töredeznek és a papír meggyengülését, majd