Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)
I. IRATTANI ISMERETEK
(láda), fasciculus (köteg), numerus (szám) az iratokra és a mutatókba is feljegyezték. Azon ügyek, melyeket egy tárgyi csoportba sem tudtak elhelyezni, kerültek az Acta miscellanea-ba. (Vegyes iratok.) Néhány példa a helytartótanácsi levéltárból: C 24. Acta neocivium 1753-1773 (új polgárok ügyei) C 25. Acta mechanica 1724-1783 (céhügyi iratok) C 30. Acta nobilium 1724-1784 (nemességvizsgálati iratok) C 37. Acta sanitatis 1724-1779 (közegészségügyi iratok) C 39. Acta fundationalia 1724-1779 (alapítványi iratok) Az állagok további rendezésénél legtöbbször a területi elvet vették figyelembe, az iratokat - melyeken 1770-től már iktatószám is szerepelt - megyék és városok szerint csoportosították. 1779-től az előadói rendszerre tértek át, az iratokat is előadók szerint csoportosították, az egy-egy előadó által intézett iratokat az irattár egyben kapta meg. Egy előadó több ügykört is ellátott. Az ügyek minden előadónál kútfő-jelzetet (fons), a kútfőn belül számot (numerus) kaptak. Az egy ügyre vonatkozó iratok így egymás mellé kerültek. A folyamatosság így sem volt biztosított, mivel az előadót más ügykörre is áttehették. E rendszer csak néhány évig élt, mert II. József intézkedései nyomán 1783-tól az ügyosztályok szerinti (departamentális) ügyintézést vezették be. Az előadói rendszerből kifejlődött departamentális ügyintézésben minden ügyosztály (departamentum) iratait évek szerint, éveken belül viszont kútfőkben (fons, ügy iratcsoport) helyezték el. Az ügyosztályon belül minden, az egy tárgykörbe tartozó ügy egy szám (kútfő) alá került. A kútfőn belül, mely lehetett ügycsoport vagy egyedi ügy, minden iratváltás (beadvány, kiadmány illetve melléklet) saját sorszámot, tételszámot (positio) kapott. Minden ügyosztály irataihoz külön lajstromkönyv készült, melynek 3 hasábja, rovata volt: a kútfő száma és tárgya; a beadvány tételszáma, kelte, tárgya és iktatószáma, a kiadmány tételszáma, kelte és tárgya. Az ügyosztályonként vezetett lajstromkönyvekhez tárgy-, névmutató és számsor készült. A számsorok tanácsülésenként haladva tüntették fel a helytartótanácsi iktatószámhoz rendelt irattári jelzetet. Néhány példa a kútfő-tételszámos iratokra a levéltárból: C 49. Departamentum civitatense 1783-1848 (városi osztály) C 53. Departamentum publico-politicum 1783-1840 (közigazgatási osztály) C 55. Departamentum judeorum 1783-1848 (zsidóügyi osztály)
