Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)
II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET
el, és 1853-ig a városok bíráskodási joggal sem rendelkeztek. Mind a megyék, mind a városok jogait 1861-ben állították vissza. Igazságszolgáltatás szervei Rendes bíróságok A jogszolgáltatás irányításának legmagasabb fóruma a Bécsben székelő Igazságügyminisztérium volt, a legmagasabb bírói fórum pedig a Legfőbb Ítélőszék. A legfőbb ítélőszék a hétszemélyes tábla helyét foglalta el. Magyarországon az öt kerületben működő főtörvényszékek következtek a hierarchiában. A főtörvényszékek alatt működtek az országos törvényszékek, amelyek a megyei és a privilegizált kerületi sedriák, valamint a szabad királyi városok törvényszékeinek korábbi funkcióit vették át, és kerületenként működtek. A következő szint a csökkentett hatáskörű megyei törvényszék volt, míg ez alatt járásbíróságok alakultak. 1850-1854 közt társas járásbíróságokat szerveztek, melyek illetékesek voltak a városok ügyeiben is. 1854-től e feladatokat a városilag kiküldött bíróságok látták el. Külön bíróságok A rendes bíróságok mellett működtek a haditörvényszékek, amelyeknek katonai ügyeken kívül a felségsértést, a lázadást elkövető polgári személyek ügyeiben is szerepük volt. Az úrbéri bíróságokat az 1853-ban kiadott Úrbéri Pátens hozta létre, az úrbériség megszüntetése következtében a volt jobbágyok és a volt földesurak közt felmerülő vitás kérdések rendezésére felállított külön bírósági szervezet volt. Paritásos alapon fele részben a bírói, fele részben közigazgatási személyzetből állították össze, a belügyminiszter és az igazságügyminiszter közös felügyelete alatt. A pátens kiadása után két évvel, 1855-ben került sor a háromfokú bírói szervezet felállítására. A legmagasabb úrbéri bíróság a Bécsben székelő Legfőbb Úrbéri Törvényszék volt, amelynek a joghatósága nemcsak Magyarországra, hanem Horvátországra, Szlavóniára, a Szerb Vajdaságra és Erdélyre is kiterjedt. Másodfokú fellebbviteli bíróságot kerületenként, tartományonként állítottak fel, székhelyük a főtörvény székkel volt megegyező, ezek voltak az úrbéri főtörvényszékek. Az első fokú úrbéri bíróságokat, az úrbéri törvényszékeket a megyeszékhelyeken állították fel. 1861-ben szüntették meg az úrbéri bíróságok szervezetét. Kereskedelmi ügyekben önálló kereskedelmi törvényszék működött. A polgári elemet jelentette az abszolutizmuskori közigazgatásban a különféle szakhivatalok létesítése. A pénzügy területén az adóhivatalok, földmérési felügyelőségek, az oktatásügyben az iskolafelügyelőségek, műszaki ügyekben a mérnöki hivatalok, az egészségügy te-
