Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

- 1849 tavaszán a kormányzóelnök feloszlatta a Kúriát, a Hétszemélyes Tábla és a Királyi Tábla helyett Hétszemélyes Főtörvényszéket és Országos Törvényszéket szerveztek. - A közvád képviseletére álladalmi ügyészi hivatalt hoztak létre. - A legfelsőbb fórum a Hétszemélyes Főtörvény szék volt. - Vésztörvényszékekel hoztak létre, melyek részben katonai, részben polgári tagokból álltak. A vádat a közvádló képviselte, akit a honvédelmi bizottmány nevezett ki. A vésztörvényszékektől nem lehetett felsőbb fórumhoz fellebbezni, azok ítéleteit azonnal végrehajtották. Az abszolutizmus államszervezete A szabadságharc leverése után a magyar állam törvényhozási, igazgatási és bírói szervezetét teljesen felszámolták. Az államrendszerre vonatkozó pátensek közül első az Olmützikiáltvány (alkotmány), amelyet még 1849. március 4-én bocsátott ki a császár. Ez a kiáltvány megszüntette Magyarország önállóságát, mint tartományt bekebelezte az egységes osztrák birodalomba. Alfréd Windischgrátz a császári seregek főparancsnoka már 1848 decemberétől a megszállt magyar területek közigazgatásának irányítására különböző kormányszerveket hozott létre. E rövid életű közigazgatási szervezetek az 1848 előtti hagyományokra épültek. PestBuda elfoglalása után 1849. január 12-én rendelték el a m. kir. Ideiglenes polgári közigazgatás megszervezését. Az új kormányszervnek kellett tehermentesítenie a hadseregfőparancsnokság politikai-közigazgatási osztályának munkáját. Ezt a hatóságot a volt Helytartótanács mintájára szervezte meg a vezetőjének kinevezett Szőgyény László volt kancellár, azonban ügykörének csak egy részét kapta meg az új hivatal. A hatóság működése 1849. április 22-én megszűnt. Magyarországnak a Habsburg Monarchiába való teljes beolvasztására azonban csak a szabadságharc leverése után kerülhetett sor. Ekkor épült ki Magyarországon az új önkényuralmi kormányzati rendszer. Az ország területe is módosult. A horvátok által megszállva tartott Muraközt hivatalosan Horvátországhoz csatolták, Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Krassó vármegyékből külön koronatartományt alakítottak, a bécsi kormánynak közvetlenül alárendelve Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven. Megszűnt Magyarország és Horvátország közötti közjogi kapcsolat, és újra önálló lett Erdély is. Az államszervezet megszüntetését követően az ország megmaradt területét öt katonai kerületre osztották, Pest-Buda, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad székhellyel, amelyek élén