Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9. 2002)

I. IRATTANI ISMERETEK

széprefo rmált írást szépírásnak, kalligráfiának hívják. A főleg kódexírásnál használt, könnyen és jól olvasható írás a könyvírás, az inkább okleveleknél használt, viszonylag gyorsan kivitelezhető írás: a folyóírás (cursiva). A latin írás legrégibb emlékei csupa nagybetűs, ún. capitalis írással íródtak. A capitalis írás jellegzetessége, hogy valamennyi betűje egy négyzetbe szorítható (quadrata). Capitalis quadrata - 3—4. század Átírás: [lile ubi cojmplexu Aeneae colloque pependit, [Et magnujm falsi implevit genitoris amorem, [Reginam] petit. Haec oculis, haec pectore toto [Haeret ejt interdum gremio fovet, inscia Dido, [Insideat] quantus miserae deus. Ac memor ille [Matris a]cidaliae paulatim abolere Sychaeum [Incipit e]t vivo ternptat praevertere amore [lam pridem resides animos desuetaque corda] Ennek a kőbe véshető írásnak a papiruszra calamussal írott változata a capitalis rustica, amelynek a betűi gömbölyűbbek, mint a feliratos betűk. Ezt az írást a 2-8. században használták. A capitalis rustica tovább gömbölyített változata az uncialis, amely ugyancsak a 2-8. században volt használatos.