Körösmezei András: Szempontok a közlevéltárak gazdasági szervekkel kapcsolatos gyűjtőterületi munkájának végzéséhez : Módszertani segédanyag (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 8. Budapest, 2001)

I. BEVEZETÉS

munkában eleinte a Levéltárak Országos Központján belül szervezett vállalati csoport, majd a belőle kinőtt, 1953-1961 között működött Központi Gazdasági Levéltár mellett a területi állami levéltárak is részt vettek. A levéltárak és a gazdasági szervek közötti kapcsolat szinte hatósági jellegű lett a 45/1958. (VII. 30.) Korm. rendelet következtében, mert ez a jogszabály általános érvénnyel írta elő, hogy a kiselejtezett iratok csak levéltári engedéllyel semmisíthetők meg. Egy évtized múlva az 1969. évi 27. tvr. és a végrehajtására kiadott jogszabályok (kormányrendelet és minisztertanácsi irányelv) előírásaival a levéltárak az összes szervre, így a gazdasági élet szerveire is kiterjedően jogot kaptak az iratkezelés teljes folyamatának ellenőrzésére, és a Levéltárak Ügyviteli Szabályzatának (LÜSZ, 1971) részletes utasításaira támaszkodva alakították ki a vállalatokkal, pénzintézetekkel és a szövetkezetekkel való kapcsolattartásuk formáit és módszereit. Ezt jelentősen megkönnyítette az a rendelkezés, amely valamennyi szervet iratkezelési szabályzat készítésére és alkalmazására kötelezett. A szocialista időszakban a kapcsolattartás elvileg olajozottan működött, hiszen lényegében csak egyféle vállalattípussal kellett tartani a kapcsolatot. A szövetkezetek alapja a jog szerint a szövetkezeti tulajdon volt. A szövetkezet mint gazdálkodási forma eltért az állami tulajdonú vállalattól, de a kapcsolattartásban ez az eltérés nem jelentett lényegbeli különbséget. A vállalatok állami szervként való definiálásában jelentős szemléletbeli változást az 1972. évi I. tv. hozott, amely rögzítette a vállalatok alkotmányosjogállását. Az 1972. évi IV. tv. rendelkezett a vállalati bíróságok létrehozásáról. A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 1977. évi IV. tv., az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. tv. és az állami pénzügyekről rendelkező 1979. évi II. tv. pedig elhatárolta egymástól a költségvetési szerveket és a gazdasági vállalkozást végző vállalatokat. A vállalatok ettől kezdve már nem minősültek az állami szervezet hierarchikus rendszerébe tartozó és a hierarchia legalsó fokán álló egységeknek, és legalábbis formálisan Önálló elszámolású gazdálkodó szervezetekké váltak. Az állami vállalati törvényt módosító 1984. évi 22. tvr. vezette be az állami vállalatok új formáit, a vállalati tanács által irányított és választott vezetőségű vállalatokat. Az állami vállalatokról a jogszabályokban megnyilvánuló szemléletmódosulás lényegesen még nem változtatta meg a levéltáraknak a gazdasági szervekkel való kapcsolattartási gyakorlatát. Ebből a szempontból nem jelentett különösebb változást az