Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)
4. Az államigazgatás napjainkban
mindenekelőtt az üzleti könyvek szabályszerű vezetésének ellenőrzése, továbbá a mérleg és a vagyonkimutatás ellenjegyzése. A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény meghatározása szerint a szövetkezet természetes személyek által a szövetkezés szabadsága és az önsegély elve alapján létrehozott - önálló jogi személyiséggel rendelkező - közösség, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásaival, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. (Az alapszabály jogi személy tagságát is lehetővé teheti.) Szövetkezet alapításához legalább öt tag szükséges. A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el, amely egyúttal megállapítja az alapszabályt és megválasztja a tisztségviselőket. A szövetkezet alapítását (ugyanúgy, mint bármely gazdasági társaság esetében) - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. A szövetkezet önkormányzati szervei: a közgyűlés (küldött gyűlés), az igazgatóság, a felügyelőbizottság és az egyeztetőbizottság. A szövetkezet tevékenységét - a közgyűlés határozatainak megfelelően - az igazgatóság irányítja. Kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét, gyakorolja a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat stb. Évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és az igazgatóság tevékenységéről. A szövetkezeti tagsági viszony a tag felvételével és az alapszabályban meghatározott összegű részjegy (részjegyek) befizetésével jön létre. A tag joga, hogy résztvegyen a szövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének, valamint vagyoni hozzájárulásának arányában részesedjen a gazdálkodás eredményéből, továbbá, hogy tanácskozási és szavazati joggal résztvegyen a közgyűlésen, hogy tisztséget viseljen a szövetkezetben stb. A szövetkezeti forma egyik legfontosabb eltérése a gazdasági társaságtól, hogy itt a tagsági viszonyon alapuló szervezeti jogok és a döntéshozatalban való személyes közreműködéssel összefüggő jogok a vagyoni hozzájárulás mértékétől függetlenül egyenlők. A szövetkezet a tagokról nyilvántartást köteles vezetni, amely igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. Szövetkezet a legkülönfélébb gazdasági tevékenységre létesülhet: a mezőgazdasági és ipari termelésre, valamint kereskedelmi és szolgáltató tevékenységre szakosodott szövetkezetek mellett léteznek lakás-, üdülő és garázsszövetkezetek, takarék- és hitelszövetkezetek, iskolai szövetkezetek stb.
