Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

4. Az államigazgatás napjainkban

mányos alapelv a társulási, együttműködési szabadság mind a hazai, mind a külföldi helyi önkormányzatokkal; továbbá nemzetközi önkormányzati szervezetben vállalható tagság. Ugyancsak az Alkotmány biztosítja a képviselő-testületek jogát ahhoz, hogy érdekeik képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhatnak létre. A helyi önkormányzat vezető tisztségviselői - városi és községi (fővárosi kerületi) szinten egyaránt - a polgármester, alpolgármester(ek), megyében a közgyűlés elnöke, alelnöke(i), a fővárosban a főpolgármester és helyettesei, valamint a (fő)jegyző. A polgármester feladatait, hatáskörét az önkormányzati törvény, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló 1990. évi LXVII. és az 1994. évi LXIV. tv. határozzák meg. A polgármester önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján, kivételesen, államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. Az önkormányzati (elsősorban szakigazgatási) feladatok megoldásában a polgármesteri hivatalok jegyzőinek meghatározó szerepük van. Alapvető, az önkormányzatiság lényegét erősítő különbség a jelenlegi és a korábbi korszakok jegyzői intézménye között, hogy a jegyzőt nem a felsőbb közigazgatási szervek nevezik ki, hanem pályázat keretében az önkormányzatok döntenek az alkalmazásukról. A szakirányú feladatok ellátására az önkormányzatoknál szakosztályok működnek. A gazdasági szervek főbb típusai 1988 után Mint láttuk, a tervutasításos rendszer és az államosítás alapjaiban változtatta meg a gazdasági intézményi struktúrát, egyes személyek vagy gazdálkodó szervek szabad társulására, önálló vállalkozásra - néhány kisipari, kiskereskedelmi cég kivételével - nem volt lehetőség. A gazdasági társaságokról szóló - többször módosított - 1988. évi VI. törvény a vállalkozás szabadságának visszaállításával, a tőkeáramlás korszerű jogi kereteinek megteremtésével alapvetően megváltoztatta a vállalatok működési feltételeit. (A törvényt a rendszerváltás egyik „húzó" törvényének szokták nevezni.) A törvény részletesen szabályozza a gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és szerveik működését, a társaságok tagjainak jogait, kötelezettségeit és felelősségét, valamint a társaságok megszűnését.