Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

4. Az államigazgatás napjainkban

választás napjáig a 35. életévét betöltötte. Az államfő választását jelölés előzi meg. Ennek érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A választás titkos szavazással történik. A köztársasági elnök feladatkörében: - képviseli a magyar államot, - a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt (ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges), - megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, - kinevezi és felmenti az államtitkárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat, - adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, - gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, - dönt az állampolgári ügyekben, - dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. A köztársasági elnöknek a fent meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. A fentieken túl az államfő: - kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokat, - részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, - népszavazást kezdeményezhet. Az Alkotmánybíróság Az Alkotmány a jogszabályi rendszer csúcsán helyezkedik el. Az Alkotmánybíróság feladata, hogy felülvizsgálja a jogszabályok előírásainak összhangját az Alkotmánnyal, vagyis ellenőrzi azok alkotmányosságát. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. Eljárását a törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.