Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

főszolgabíró útján érintkeztek, s a főszolgabíró volt az elsőfokú közigazgatási hatóság és a kihágási bíró is. 3. A járási szervezeten kívül közvetlenül a megyei hatóság alatt állott a harmadik községi típus: a rendezett tanácsú város. Ez a régi mezővárosnak, a rendezett tanáccsal ellátott községnek volt a jogutódja, és ide sorolták azokat a szabad királyi városokat, melyeknek lakossága, gazdasági ereje nem volt elég arra, hogy önálló törvényhatóságot alkosson. A község legfőbb szerve a községi képviselőtestület volt, emellett a községi elöljáróság, az igazoló választmány, rendezett tanácsú városoknál pedig a városi tanács voltak a legfőbb szervek. A rendezett tanácsú város első tisztviselője a polgármester volt, a többi községben a községi bíró volt a község feje, mellette a községi jegyző volt az adminisztráció vezetője, legtöbbször a község tényleges vezetője is. A község végrehajtó szerve a községi elöljáróság volt. A jogszolgáltatás szervei A bírói függetlenséget kimondó 1869. évi IV. tc. szétválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól. Megkülönböztették a rendes és a külön bíróságokat, a/ Rendes bíróságok A bírói szervezetben a legmagasabb szintű bírói fórum, a büntető és polgári ügyekben egyaránt hatáskörrel rendelkező Kúria volt. A Kúria egységes szervezetét 1881-ben alakították ki. A felsőbíróságokat is fokozatosan szervezték át. 1869-ben a volt ülnökök helyét a király által kinevezett bírók foglalták el. 1890-ben az addigi két ítélőtábla helyett - decentralizálva - 11 ítélőtáblát szerveztek Budapest, Debrecen, Győr, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Szeged és Temesvár székhellyel, meghatározva azt, hogy az egyes ítélőtáblákhoz mely törvényszékek tartoztak. Az elsőfolyamodású bíróságok szervezetét az 1869-ben felfektetett elvek alapján az 1871. évi XXXI. és XXXII. tc.-ek létesítették, amelyek megszüntettek minden addig működött elsőfolyamodású bíróságot, a megyei és városi törvényszéket, a bányabíróságokat, az úrbéri törvényszéket, a főszolgabírói bíróságot a vegyes bíróságokat stb. Az új szervezet szerint az általános hatáskörű elsőfolyamodású bíróság a királyi törvényszék lett, amelyet minden megyeszékhelyen és számos városban (szám szerint 102-t) hoztak létre. Budapesten külön Váltó és Kereskedelmi Törvényszéket szerveztek, amit azonban 1915-ben a Budapesti Törvényszékbe beolvasz-