Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

Területi szervek Haynau távozása után megszüntették a katonai és polgári közigazgatás kettősségét és Pest, Pozsony, Sopron, Kassa, Nagyvárad székhellyel kerületi kormányzatokat hoztak létre. Ezek 1853-ig működtek, amikor a központi helytartóság feloszlatásával helyükön helytartósági osztályok alakultak (1860-ig). Minden megye élére - megszüntetve a vármegyék autonómiáját - megyefőnököt neveztek ki, a járásokat a császári és királyi szolgabírák vezették. A járások székhelyeit ekkor állandósították, mivel a székhelyeken szervezték meg a járásbíróságokat, az adóhivatalokat és a fegyveres testületeket. A városok élére a kinevezett polgármesterek kerültek. Szigorú központosítás, hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszony jellemezte a közigazgatást, minden szervezet egyszemélyes vezetés alatt állt. A választópolgárság helyét a községtanács foglalta el, és 1853-ig a városok bíráskodási joggal sem rendelkeztek. Mind a megyék, mind a városok jogait 1861-ben visszaállították. Az igazságszolgáltatás szervei Rendes bíróságok A jogszolgáltatás irányításának legmagasabb fóruma a Bécsben székelő Igazságügyminisztérium volt, a legmagasabb bírói fórum pedig a Legfőbb ítélőszék. Magyarországon az öt kerületben működő főtörvényszékek következtek a hierarchiában. A főtörvényszékek alatt működtek az országos törvényszékek, amelyek a megyei sedriák, valamint a szabad királyi városok törvényszékeinek korábbi funkcióit vették át, és kerületenként működtek. A következő szint a csökkentett hatáskörű megyei törvényszék volt, míg ez alatt járásbíróságok alakultak. 1850-1854 közt társas járásbíróságokat szerveztek, melyek illetékesek voltak a városok ügyeiben is. 1854től e feladatokat a városilag kiküldött bíróságok látták el. Külön bíróságok A rendes bíróságok mellett működtek a haditörvényszékek, amelyeknek katonai ügyeken kívül a felségsértést, a lázadást elkövető polgári személyek ügyeiben is szerepük volt. Az úrbéri bíróságokat az 1853-ban kiadott Úrbéri Pátens hozta létre, az úrbériség megszüntetése következtében a volt jobbágyok és a volt földesurak közt felmerülő vitás kérdések rendezésére felállított külön bírósági szervezet volt.