Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

lőház újabb megbízása alapján az ország törvényes kormánya lett, elnöke Kossuth Lajos. A Honvédelmi Bizottmány, mint forradalmi kormány csak a nemzeti gyűlésnek tartozott felelősséggel. A bizottmány munkájában a minisztériumi apparátusra támaszkodott, államtitkárai tagjaivá váltak a bizottmánynak. A Függetlenségi Nyilatkozattal megszűnt a Honvédelmi Bizottmány, Kossuthot kormányzó elnökké választották, ekkor Szemere Bertalan elnökletével ismét miniszteri kormány alakult. Helyi szervek Az 1848. évi XVI. tc. a megyei szervezetet az alkotmányosság védbástyájának tekintette, de a közszabadságot összhangba kívánta hozni ezzel a feudális intézménnyel. A törvény kimondta, hogy amíg az országgyűlés a megyei szervezet népképviseletéről törvényt nem alkot, addig is a megyei közgyűlésbe a községek küldhetnek megbízottakat. Az 1848. évi XVII. tc. alapján a közgyűlés egy nagyobb számú állandó bizottmányt választott születési különbség nélkül. Az állandó választmány a főispán távollétében az alispán elnöklete alatt gyakorolta a megyei közgyűlés hatáskörét addig, amíg a megyei szervezetet a törvényhozás nem rendezte. Az 1848. évi XXIII. tc. háromféle várost különböztetett meg: - kisvárost, 12 ezer lélekszám alatt, - középvárost, 12 ezer és 30 ezer lélekszám között, - nagyvárost, 30 ezer lélekszám felett. A város területi szervei a közgyűlés és a tanács, tisztviselői: a polgármester, főbíró, főkapitány, tanácsbeliek, jegyzők, tiszti ügyész, számvevő, levéltárnok, főorvos, főmérnök. Forradalmi szervek A forradalom vívmányainak megvédésére hozták létre Pesten a Pesti Közcsendi Bizottmányt, vidéken pedig a közcsendi bizottmányokat, amelyek a forradalom első hónapjában működtek. A szabadságharc idején alakult ki a kormánybiztosság intézménye. Eleinte a népfelkelés, a mozgósítás, a hadsereg felszerelési és ellátási feladataira, később teremtették meg a kormánybiztosi intézményt, amelyeket valamilyen országosan fontos kérdés megoldására hívtak életre, pl. a nemzetiségi mozgalmak lecsendesítésére, a közellátás megszervezésére. A kormánybiztosokat a