Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

2. Államszervezet a polgári forradalomtól a második világháborúig

A nyilvános magánlevéltár létesítését a MOL javaslatára a kulturális tárca vezetője engedélyezi. Ezt követően a magánlevéltárat a MOL nyilvántartásba veszi. Működésének feltételei: - levéltári anyagának jegyzékét átadja a MOL-nak, - levéltári anyagának kezelésénél a közlevéltárakra érvényes szabályokat alkalmazza, - anyagáról tájékoztatást nyújt, iratokat kölcsönöz, anyagában ingyenes kutatást biztosít. A fentiek betartása esetén a magánlevéltár külön jogszabályban meghatározott költségvetési támogatásban részesül, a fentiek be nem tartása esetén azonban a kulturális tárca vezetője elrendelheti a magánlevéltár engedélyének visszavonását, törlését a magánlevéltárak MOL-ban vezetett nyilvántartásából. A nyilvános magánlevéltár a köziratok kivételével bármilyen levéltári anyagot gyűjthet, ezen szabály alól kivételt képeznek az egyházi levéltárak, melyek azonban gyűjthetik az egyházi iskolák, jóléti, kulturális, s egyéb intézmények levéltári anyagát is. A kulturális tárca vezetője engedélyezheti a káptalani vagy konventi hiteleshelyi levéltárak anyagának az - illetékes egyházi levéltárban történő elhelyezését, illetve más köziratoknak nyilvános magánlevéltárakban történő elhelyezését. 2. ÁLLAMSZERVEZET A POLGÁRI FORRADALOMTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚIG Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc államszervezete A márciusi törvények megteremtették a polgári államberendezkedés alapjait. Ezek közül a legfontosabbak: - felelős minisztérium felállítása, - az országgyűlés alsótáblájának népképviseleti alapon való átszervezése, - évenkénti országgyűlés, - nemzetőrség szervezése, - cenzúra eltörlése, - Erdély és a Részek visszacsatolása, - úrbéri viszonyok megszüntetése,