Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)

13. Levéltári technika

helyiségnek csak mesterséges világítása legyen, amit csak az archívumban végzett rövid ideig tartó munka - filmek elhelyezése, kivétele - alatt használnak. A negatív filmállomány minőségét rendszeresen ellenőrizni kell, hogy nem szenvedett-e valamiféle károsodást, ti. az ezüsthalogenid filmek emulziója szerves anyag, amelyet - a legnagyobb gondosság mellett - gombák támadhatnak meg, eset pótolhatatlan veszteséget okozva. A filmtekercsek tárolásához használt orsók, dobozok anyaga nem befolyásolhatja a filmek minőségét. A zárt és tisztán tartott archívumban sem gátolható meg a porképződés, ezért időnként portalanítani kell a helyiséget. A mikrofilmek kutatása A mikrofilmre vett anyagban való kutatásra a levéltári kutatás szabályai érvényesek. Ha mikrofilmre vettek egy iratanyagot, akkor - bizonyos kivételektől eltekintve - azokban a kutatás eredetiben nem lehetséges. Ilyen kivétel az eredeti irat formája, a mikrofilmek rossz olvashatósága, vagy az a tény, hogy több száz, illetve ezer felvételt tartalmazó filmtekercsen vonatkozó, vagy kutatási korlátozás alá eső irategyüttesek is találhatók. Állományvédelem A levéltári anyag többsége szerves eredetű, nagyrészt növényi és állati rostokból áll. Ezek a természetes anyagok bomlásra hajlamosak. A szerves anyagok a környezet fizikai, kémiai és biológiai hatásainak következtében megváltoznak. A kémiai és fizikai változásokat részben a természetes öregedés, részben a sokféle károsító tényező okozza. A levéltári anyag károsodását belső és külső okok egyaránt előidézhetik. A károsodások belső okai A legnagyobb mennyiségben előforduló levéltári adathordozó, a papír károsodásában két felső ok játszik döntő szerepet: a papír alapanyaga és a gyártás során használt adalékanyagok minősége. A papír alapanyaga a növényekben található cellulóz, amelynek hosszú láncmolekulái alkotják a rostjait. Ilyen növények a gyapot, a len, a kender, a tűlevelű és a lombos fák stb. A papír szilárdságát - köznyelven erősségét - az egymáshoz kapcsolódó láncmolekulák, a rostok hosszúsága alapve-