Dóka Klára: Levéltárkezelői ismeretek : Oktatási segédanyag a tanfolyami hallgatók részére (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7. Budapest, 2001)
7. Iratkezelés 1945-1995 között
Példák: 8212/3-2/1949. Rendelet a takarmánytermelésről 8216/10/15-2/1950. X. városi növénynemesítő állomás ellátmánya 8216/10/N/13-3/1950. Nagy I. felvétele X városi növénynemesítő állomásra 8751/1-3/1950. Rendelet vízjogi ügyben 8753/0/78-2/1950. Vízrajzi intézet újjászervezése 8753/0/K/12-2/1950. Kiss I. felvétele a vízrajzi intézetbe (Az iktatószám részei: közigazgatási rendszám, ennek alszáma, betűjel, iktatószám, ennek alszáma, év) Egyszerűbbnek ígérkezett az ügycsoportok országos, intézményenkénti, országrészenkénti előfordulásának áttekintése, többek között annak megállapítása is, hogy hol foglalkoznak az egyes ügykörökkel érdemben és hol csak érintőlegesen. Az ügykezelési könyvek mellőzése folytán önmagában is az adminisztráció csökkenését várták. Az iratok rendszerezése következtében a tudományos, így pl. a statisztikai tájékozódási igények kielégítésének megkönnyítését is remélték. Ugyanakkor a hírközlés egyszerűbbé tételét is feltételezték annak folytán, hogy akár csak számokkal is kifejezhetővé lehetett tenni bizonyos szövegeket; nemzetközi tekintetben és az üzleti kapcsolatokban is alkalmazhatónak látszott a mondanivaló vagy egy részének közigazgatási rendszámokkal való közlése. A racionálisnak ígérkező rendszert azonban rövidesen, 1951. végével megszűntették. Elsősorban azért, mert új minisztériumok jöttek létre, miközben a közigazgatási számrendszer éppen az akkor működő 12 főhatóságra építkezett. Másrészt az ipar, termelés kérdései viszonylag háttérbe szorultak a rendszerben - miközben éppen ekkor egyre nagyobb fontosságot nyertek ezek a területek. Továbbá kiegészítésre is szorult a szabályzat, érvényben létének 3 éve alatt is több módosítást eszközöltek. Sok egyéni elképzelés is érvényesült az alkalmazása során, mivel magában az ismertető segédkönyvben is voltak következetlenségek sőt elírások is. Csoportszámos iktatás A tapasztalatok alapján 1951-ben átdolgozták a közigazgatási számrendszeren alapuló iktatási és irattározási rendszert s ennek nyomán 1952-ben minden államhatalmi, államigazgatási szervnél, intézetnél és intézménynél - a bíróságok és az ügyészségek kivételével (ezeknél megtartották a főlajstromszámos iktatást) - beve-