Dóka Klára: Iratkezelő és irattáros ismeretek : Jegyzet a középfokú irattáros tanfolyamokrésztvevői és oktatói számára. 2. bővített kiadás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 6. Budapest, 2000)

I. Igazgatási ismeretek

nyi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján, kivételesen, államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat. Az önkormányzati (elsősorban szakigazgatási) feladatok megoldásában a polgármesteri hivatalok jegyzőinek meghatározó szerepük van. Alapvető, az önkormányzatiság lényegét erősítő különbség a jelenlegi és a korábbi korszakok jegyzői intézménye között, hogy a jegyzőt nem a felsőbb közigazgatási szervek nevezik ki, hanem pályázat keretében az önkormányzatok döntenek az alkalmazásukról. A szakirányú feladatok ellátására az önkormányzatoknál szakosztályok működnek. Az államigazgatási eljárás általános szabályai: az 1957. évi IV. törvény (1981. évi I. tv.) A törvény célja és hatálya Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény célja az, hogy általános jelleggel szabályozza az államigazgatási szervek hatósági eljárását. Az igazgatási ügyek egy csoportját azonban nem az általános, hanem a különös eljárási szabályok alapján kell intézni. A különös eljárási szabályok azonban csak olyan kérdéseket szabályozhatnak, amelyeket az 1957. évi IV. tv. (Áe.) nem szabályozott, illetve ha megengedett az e törvénytől való eltérés. így az Áe. szabályait pl. a honvédelmi, a devizahatósági, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvényekben szabályozott ügyekben és az adóügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az Áe. hatálya a szabálysértési eljárásra nem terjed ki. Az államigazgatási eljárás alanyai: az államigazgatási szerv, az ügyfél, továbbá a közreműködők: a tanú, a szemletárgy birtokosa, a szakértő és a tolmács. Az államigazgatási eljárás szükségképpeni egyik alanya mindig az erre a célra létrehozott, hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv lehet, de törvény, kormányrendelet az államigazgatási szerven kívül államigazgatási ügy intézésére más szervet is feljogosíthat. Az államigazgatási eljárás másik szükséges alanya az ügyfél. Az ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet is, amelynek feladatkörébe az ügy tartozik. Nem magyar ügyfél esetén akkor alkalmazhatóak az Áe. rendelkezései, ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem