Levéltári mikrofilmezés : Módszertani ajánlás (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 5. Budapest, 2000)

I. rész A levéltári anyag előkészítése

I. rész A LEVÉLTÁRI ANYAG ELŐKÉSZÍTÉSE A levéltári anyag mikrofilmezésével kapcsolatos előkészítő feladatok eltérően jelentkezhetnek, AJ ha teljes levéltári fond, állag vagy állagrész, és B/ ha válogatott kisebb levéltári egységek mikrofilmezése a feladat. Az AJ alatti a biztonsági filmezések esetében, a B/ alatti mikrofilmrendeléseknél általános. A gyakorlatban ugyan több példa van arra, hogy rendelésre teljes fond, állag vagy állagrész kerül filmre, s ugyancsak előfordul, hogy biztonsági céllal csak válogatott iratok mikrofilmezése szükséges (pl. kölcsönzések, kiállítandó iratok esetében), mégis az alábbiakban — egyszerűbb kifejezés érdekében — az AJ alatt megjelölt filmezést biztonsági filmezésnek, a B/ alatt megjelöltet pedig rendelésre történő filmezésnek nevezzük. Esetleges félreértések elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy teljes fond, állag vagy állagrész filmezésénél nemcsak az a biztonsági szempont érvényesül, hogy az eredeti pusztulása vagy károsodása esetén a mikrofilm pótolja a veszteséget, hanem az állagmegóvási szempont is. Ha ugyanis a levéltár mikrofilmen bocsátja a levéltári anyagot a kutatók rendelkezésére, ezzel jelentékeny mértékben óvja az eredeti levéltári anyag állagát. Tehát a „biztonsági" film, illetve ennek másolata jelentős mértékben kutatási célokat is szolgál. A/ TELJES LEVÉLTÁRI FOND, ÁLLAG VAGY ÁLLAGRÉSZ MIKROFILMEZÉSE (Biztonsági filmezés) 1. Csak az egyes iratokig lemenőén véglegesen rendezett levéltári fond, állag vagy állagrész mikrofilmezhető. a/ Bekötött levéltári anyag esetében a kötetek megfelelő egymásutánját kell biztosítani. Olyan kötet esetében, amely szervesen össze nem tartozó részekből áll (kolligátum), meg kell állapítani az egyes alkotórészek jellegét (címét, évkorét). Ezt a kötet