Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)
III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK
A Magyar Tudományos Akadémia 1848-ban törvényjavaslatot dolgozott ki egy új „magyar álladalmi közlevéltár" felállításáról, amelyben az Archívum Regni, a megszűnt kormányszervek levéltárai és irattárai, valamint a bécsi udvari szervek levéltáraiban őrzött magyar vonatkozású irategyüttesek összevonását indítványozta. Azonban a szabadságharc bukása, majd az önkényuralom megakadályozta a javaslat valóra váltását. A Habsburg abszolutizmusnak nem volt érdeke a magyar állam és társadalom polgári átalakulásának kibontakozása. így az sem, hogy az ország levéltára a rendek jogait biztosító iratok őrző helyéből történelmi kutatásokat is szolgáló, tudományos intézménnyé váljék, mint amilyenné alakultak akkor már Európa szerte a levéltárak. A kiegyezés után újra az Akadémia volt a kezdeményező. 1867 áprilisában tartott ülésen elfogadta Wenczel Gusztáv - a történettudományi osztály nevében tett - javaslatát, és a belügyminiszterhez fordult az új országos levéltár megszervezése ügyében. A javaslatot támogatta mind a kormány, mind pedig az országgyűlés, ennek ellenére több év telt el addig, amíg döntés született, és 1874-ben az uralkodó a belügyminiszter előterjesztésére és a minisztertanácsi határozatnak megfelelően országos levéltárnokká és az új országos levéltár első vezetőjeként kinevezte Pauler Gyulát, a neves történetírót, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját. Pauler Gyula (1874-1922) országos levéltárnok kinevezése után külföli tanulmányútra ment. Erről az útról visszatérve 1875ben látott hozzá az „új" Országos Levéltár megszervezéséhez. A magyar állami levéltár, mint a rendi korszakra emlékeztető neve is mutatta, a régi országos levéltár utóda volt. Nem is alkottak törvényt felállításáról. Értelemszerűen vonatkozott rá az „universale archívum regni"-t az ország közlevéltárát megalapító 1723. évi XLV. te, amely a levéltár alaptörvényévé vált. Az intézmény jellege azonban döntően megváltozott, a rendek jogbiztosító levéltára fokozatosan a polgári Magyarország tudományos intézményévé alakult át. Az új országos levéltár elsőként a régi országos levéltár anyagát fogadta magába. Azután itt helyezték el a már megszűnt feudális kormányhatóságok és bíróságok iratait: a magyar és erdélyi kancellária, a magyar helytartótanács, s az erdélyi főkormányszékek, a magyar kamara, az erdélyi kincstartóság, az erdélyi fiskális levéltár, a magyar kúria, s az erdélyi tábla, az 1848-49-es minisztériumok, valamint az önkényuralom (1849-1867) országos kormányszerveinek iratanyagát.
