Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)
III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK
e) az iratokat esküjének megfelelően őrzi, és a nádor utasítása nélkül azokról senkinek felvilágosítást nem ad f) a levéltár kulcsait magánál őrzi, távolléte idején a számvevőnek adja át g) a végzett munkáról havi jelentést készít a helytartótanács illetve a számvevő részére. Ilyen előzmények után jött létre 1756-ban Pozsonyban az Ország Levéltára, az Archívum Regni, melyet később a „régi Országos Levéltárinak neveztek. Az Archívum Regniben három levéltár: az Archívum Regni, az Archívum Palatinale és az Archívum Judicum Curiae anyaga nyert elhelyezést. 1. Az Archívum Regni. az ország levéltára Az ország levéltárában elsősorban az országgyűlésnek, országgyűlési bizottságoknak az iratai kerültek, továbbá olyan fontosabb ügyekre vonatkozó iratok, amelyekkel az országgyűlések foglalkoztak. Az iratokat tárgyi rendszer szerint csoportosítva őrizték. Külön tárgyi csoportba osztották be a törvényeket. | 2. Az Archívum Palatinale, a nádori levéltár Az ország nádorainak és helytartóinak iratait tartalmazza (őrzi) a XVI. század közepétől egészen 1848-ig, amikor az utolsó nádor lemondott. Minthogy a nádorok és a helytartók az ország politikai életében, a kormányzatban és az igazságszolgáltatásban egyaránt kimagasló szerepet játszottak, levéltáruk nagyértékű iratanyagot tartalmaz. 3. Az Archívum Judicum Curiae. az országbírói levéltár Az országbírói iratok elsősorban bírósági vonatkozásúak, de politikai és közigazgatási kérdésekre nézve is nyújtanak tájékoztatást. A megalakulás után tovább folyt az anyaggyűjtés és a levéltáros rövidesen segédszemélyzetet is kapott maga mellé, először kettő, majd négy alkalmazott (adjunctus) személyében. 1763-ban meghalt Csintó Imre, utódja Nisnyánszky József lett, szintén helyettes beosztásban. Az országos levéltárnoki állás betöltésére 1765-ben került sor, miután törvény született a levéltár működéséről. Bár ezt nem cikkelyezték be, az 1723. évi XLV. tc.-t továbbfejlesztve az intézmény további sorsát meghatározta. A nádor Balogh László helytartósági tanácsost nevezte ki e tisztségre. A személyzethez tartozott az országos allevéltárnok, két jegyző, egy járulnok (azaz aljegyző), házgondnok, két hajdú. (Utóbbiak az Országházat is ellátták.) A jegyzők közül csak az egyiket nevezték ki, így a levéltár csak három fos szakszemélyzettel rendelkezett, azonban a helytartótanácsi aljegyzők
