Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

nagyobb szükség volt a hazai gépgyártás termékeire is. A kapitalizmus kialakulásával szoros összefüggésben jöttek létre az első nagyobb hazai pénzintézetek is. A gazdasági élet szerveinek felépítését és működését alapvetően a polgári átalakulás révén rohamos gyorsasággal elterjedő részvénytársasági forma határozta meg. (Részvénytársaság = meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével alapított kereskedelmi társaság, amelynél a tagok csak a részvények erejéig vállalnak vagyoni felelősséget, és a részvények számaránya szerint bírnak szavazati joggal.) Éppen ezért a részvénytársasági egyesülések már a XIX. század elején ismertek voltak Magyarországon. A legelsők közé tartozott az 1800-ban részvénytársasággá átszervezett gácsi posztógyár vállalat, mely az 1767-ig visszanyúló egyéni céget váltotta fel. Egyenesen részvénytársaságként kezdte meg működését 1808-ban a Murányi Unió, majd 1810-ben a Rimái Coalitio, továbbá több más vállalkozás. Bár a magyarországi kereskedelmi jogszolgáltatás az 1723. évi XIII. tc.-ig nyúlik vissza, amely a kereskedőket már rendszeres üzleti könyvvitelre kötelezte, a XIX. század közepéig újabb előrelépés a gazdasági jogalkotás terén nem történt. Végre az 1840. évi XVII. törvénycikk foglalkozott a gyárak jogviszonyaival, az 1840. évi XVIII. tc. pedig a közkereseti társaságokkal. (Közkereseti társaság = korlátlan és egyetemleges felelősség mellett létesített társulás.) Újabb, ezúttal lényeges változásokat az 1867. évi kiegyezést követő üzleti fellendülés hozott. Az alkotmányos magyar kormányzat szükségesnek látta, hogy főleg az 1861-ben összeállított régi Német Kereskedelmi Törvénykönyv eredményeinek felhasználásával nálunk is elkészüljön az új kereskedelmi törvény. így jött létre az 1875. évi XXXVII. tc, mely - többek között - meghatározta a részvénytársaságok működésének módját és felépítésük általános kereteit. Utóbbi része volt a közgyűlés, az igazgatóság és felügyelő bizottság. Ezen túl létesült operatív rész, melyet a vezérigazgatóság vagy ügyvezető igazgatóság irányítása alatt, a gazdasági profilnak megfelelő osztályok képeztek. Az idézett törvény szólt a szövetkezetekről, a közkereseti és betéti társaságokról is. Utóbbiak részben korlátlan és egyetemes felelősséget vállaló, részben pedig kikötött vagyonbetéttel és felelősséggel rendelkező, ím. kültagok társulásai voltak. A kereskedelmi törvényben foglaltak hatása a pénzintézetek tevékenységében is tükröződött. Mivel többségben voltak a részvénytársasági és szövetkezeti alapon működő