Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK

Az egyedi darabok restaurálását a forrásérték és a pénzügyi fedezet nagysága együttesen határozza meg. A restauráló kezelések nagyon költségesek, mivel speciális szaktudást kívánnak, és időigényesek. Az intézmények a rendelkezésükre álló anyagi források korlátozott volta miatt a kezelésre szoruló levéltári anyagnak csak kis hányadát tudják restauráltatni, ezért érthetően fontos az elsőbbségek meghatározása. A fontossági sorrend felállításában mérlegelni kell a dokumentumok - fizikai állapotát - fizikai állapotuk további romlásának veszélyét, amennyiben nem konzerválj ák/restaurálj ák - forrásértékét - eszmei értékét - művészeti értékét - fontosságát kutatási szempontból - a kutatás várható gyakoriságát - esetleges helyettesítésük lehetőségét és költségét A kutatás gyakoriságának figyelembevétele legyen meghatározó szempont, hiszen fontosabb a gyakran kutatott, sérülékeny dokumentumok kezelése, mint azoké, amelyeket soha nem keresik a kutatók. A költségbecslés, vagyis a ráfordítás költségének és az elérhető eredménynek együttes értékelése elengedhetetlen része a tervszerű állományvédelmi tevékenységnek. Néhány állományvédelmi munkát a levéltárak restaurátori szakképesítéssel nem rendelkező dolgozói is biztonságosan elvégezhetnek, másokat azonban csak szakképzett restaurátorokra lehet bízni. (Albrechtné Kunszeri Gabriella)