Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK

van, amely képes a környezetből eredő káros anyagok (savak) megkötésére és ezáltal úgynevezett pufferként konzerváló hatás kifejtésére. Az állományvédelmi célokra alkalmas, használatos papírok a következők: savmentes, archív, időtálló, tartós, lúgos papírok. A papírok kémhatása (savas vagy lúgos jellege) egyszerű módon, közelítőleg megállapítható az ún. pH-toll használatával. A savas papíron a tollal ejtett jelölés sárga, míg a semleges körüli és a lúgos papíron lila színű. A levéltári iratokat dobozban kell tartani, mert ez adja a legjobb védelmet a nemkívánatos környezeti körülményekkel (por, fény, tűz, víz, rovarok és gondatlan kezelés) szemben. A papírból készült doboz a környezet klimatikus jellemzőinek (hőmérséklet, páratartalom) hirtelen változásait is tompítja. A dobozokat nem szabad túlságosan megtölteni, sem pedig egymástól erősen különböző méretű iratokat helyezni beléjük. Egy nem megfelelően megtöltött levéltári doboz helypazarlással jár, és a benne összecsúszó iratok károsodását okozhatja. Ha teljesen nem tölthető meg irattal a doboz, akkor semleges anyagból készült térkitöltőt kell alkalmazni. A nagy méretű dokumentumok (térképek, rajzok, grafikák stb.) nem férnek el a szabvány dobozokban. Ezeket legjobb kiterítve, teljes felületüket beborító palliumban, fektetve tárolni. Erre a célra a sekély fiókokból álló, fém tárolószekrények a legalkalmasabbak. Legjobb, ha méret szerint csoportosítják az ilyen anyagokat. Figyelni kell arra, hogy mindig nagyon óvatosan vegyék ki és tegyék vissza a dokumentumokat a fiókokba. Kisebb térképek, rajzok megfelelő minőségű anyagból készült tékákban/mappákban is tarthatók. A fiókokban, tékákban nem elhelyezhető, nagy méretű levéltári anyaghoz méretre szabott csomagolást kell készíteni. Ha a térképeket, tervrajzokat feltekerve tárolják, akkor az vízszintes helyzetben történjen. Legjobb nagy átmérűjű henger felületére tekerni az egyes darabokat, amelyek savmentes anyagból készültek, vagy legalább azzal vannak borítva. Ezeket kívülről savmentes csomagolás védje, amelynek címkéjén a pontos azonosító felirat szerepel, hogy a fölösleges kicsomagolás elkerülhető legyen. A károsodott dokumentumok védelmére karton tokok vagy könnyű dobozok készíthetők. Ezek lehetőleg savmentes, tartós papírból készüljenek, és ha szükséges, puha, színezetlen pamut szalaggal kössék át őket.