Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK

b) Tűz - A legtöbb levéltári anyag elég vagy különböző mértékben károsodik a tűztől vagy az erős hőhatástól. c) Víz - A közvetlen kár az egyes íróanyagok feloldódása, a lapok összeragadása és a többféle anyagból álló tárgyak (kötetek, fotográfiai anyagok, számítógépes szalagok stb.) deformálódása. Közvetett kár a penészek elszaporodása a nedves dokumentumokon. d) Magss hőmérséklet Két hatása van a levéltári anyagra: - Gyorsítja az öregedést: minden 10°C fok emelkedés megduplázza az öregedésben jelentkező kémiai folyamat, azaz a lebomlás sebességét. - Magasabb hőmérsékleten a biológiai károsodás (penészedés, rovarok elszaporodása) veszélye nő. e) A hőmérséklet ingadozása - Méretváltozásokat okoz, ami különösen a többkomponensű anyagok esetében deformálódáshoz vezet. - A nedvesség gyakori leadása és felvétele miatti állandó feszültség fizikai károsodást okoz. f) Alacsony légnedvesség - 45% relatív légnedvesség (RH) alatt az állati eredetű anyagok (bőr, pergamen, enyv) törékennyé válnak. A papír öregedése természetesen lassul, de a kiszáradás miatt törékenyebbé válik. Ez nem káros, ha ilyen állapotban nem nyúlnak hozzá, ha a szárazság nem visszafordíthatatlan, vagyis ismét van mód nedvesség fölvételére. - A túlzottan alacsony légnedvesség a mikrofilmet is kiszárítja és törékennyé teszi. g) Nagy légnedvesség - A legfőbb veszélyt a penészedés esélyének növekedése jelenti. A legtöbb penész csak 65-70% RH fölött növekszik, és a legtöbb rovar is a párásabb körülmények között aktív. - A színezékek egy része, különösen a színes fotókon lévőké gyorsabban halványodik ilyen körülmények között.