Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

Tájékoztatásügyi Minisztérium is működött, s a sajtórendészet, a külföld informálása tartozott körébe. A hároméves terv (1947-1949) kidolgozása, a részletterveknek a szakminiszterekkel való közlése, a végrehajtás folyamatos ellenőrzése, eredményességének biztosítása érdekében létesítették a miniszterelnök közvetlen felügyelete alatt álló s a Gazdasági Főtanáccsal párhuzamosan működő Országos Tervhivatalt, mint operatív szervet, és a testületi jellegű, koalíciós, 12 tagú Tervgazdasági Tanácsot, mint elvi irányító szervet. Ezeket az új típusú intézményeket az állami gazdálkodás átfogó irányításával bízták meg. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány egyik első intézkedésével (15/1945. ME sz. rendelet) elrendelte a közalkalmazottak 1939 és 1944 között tanúsított politikai magatartásának, hivatali működésének felülvizsgálatát. E célból minden járásbírósági székhelyen legalább egy igazolóbizottságot hoztak létre. A nagyobb közintézményeknél önálló igazolóbizottságok alakultak. A bizottságok a nyilatkozatok és tanúvallomások alapján vagy igazoltnak nyilvánították a tisztviselőket, vagy fegyelmi büntetést szabtak ki. A legsúlyosabb esetekben az ügyet a népbíróságok elé utalták. A háborús viszonyok következtében megrendült közbiztonság helyreállítása érdekében a helyi nemzeti bizottságok és önkormányzati szervek új rendőri szen>ekct hoztak létre. Volt, ahol polgárőrségnek, volt ahol nemzetőrségnek hívták ezeket; nemcsak nevük, de létszámuk, felszereltségük is igen különböző volt. Az új belügyminiszter megteremtette előbb az összes újonnan létrejött közbiztonsági szerv fölött a legfelsőbb hatósági felügyeletet, majd 1945 májusában feloszlatta a m. kir. csendőrséget, amely a múlt népellenes kormányait feltétlen engedelmességgel szolgálta ki, és létrehozta a Magyar Államrendőrséget, az összes rendőrhatósági jogokat az egész ország területén gyakorló új személyi állományú fegyveres testületet. Az igazságszolgáltatás országos szervezeti keretei, amelyet még a dualizmus korában alakítottak ki, kisebb változásoktól eltekintve, 1945 és 1949-1950 között is fennmaradtak. A Magyar Kúria és a Közigazgatási Bíróság voltak továbbra is a legmagasabb rangú bíróságok; a vármegyei, városi illetékességű törvényszékek és járásbíróságok folytatták az ítélkezést a polgári perekben és a büntető ügyekben - a hatályban maradt törvények alapján. Változatlan maradt az ügyészségi szervezet is.