Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK

főtitkárának 205/1971. MM-MTA sz. együttes utasítása intézkedett. Ennek értelmében a tudományos, kulturális és felsőoktatási intézetek, melyek a minisztérium, az akadémia vagy a tanácsok felügyelete alatt álltak, kötelesek voltak a hivatalos megbízás vagy támogatás keretében feltárt iratokról a Magyar Országos Levéltárat tájékoztatni. A rendelkezés nem valósult meg következetesen. A Hungarica kutatást a levéltári területen a Magyar Országos Levéltár koordinálta, de különféle témák kutatói is végeztek speciális feltárásokat. A levéltárosok által feltárt anyagról általában mikrofilmek készültek, melyek a MOL filmtárának jelentős hányadát adják. Az anyagi eszközöket a szomszédos országok vonatkozásában kultúrcsere formájában biztosították, de szerepet kaptak különféle külföldi alapítványok és a művelődési tárca külön támogatása is, mely egyéb külföldi kapcsolatok létesítésére is szolgált. 1990 óta a Hungarica-kutatások visszaestek. A kölcsönös tájékoztatást, kapcsolattartást a levéltárak közti együttműködési egyezmények biztosítják, az anyagi lehetőségek azonban rendkívül beszűkültek. Új területen bontakozik ki viszont a levéltárak kapcsolatrendszere: a társadalmi szféra vonatkozásában, a levéltáros egyesületek között. Befejezésül ezek kérdésével kell foglalkoznunk. Mint a levéltártörténeti részben írtuk, a törvényhatóságok, megyék és városok levéltárosai egymástól és a szakma többi művelőitől elszigetelve dolgoztak, gyakran közigazgatási feladatokkal megterhelve. Ők hozták létre először egyesületüket, 1917-ben, és megindították a Levéltárosok Lapját. Működésüket a világháború megakasztotta. A következő szervezkedésre 1935-től került sor. Mint jeleztük, az előző évben megszűnt a Gyűjteményegyetem, az Országos Levéltár a Nemzeti Múzeum Tanácsának felügyelete alá került. A Tanács értelemszerűen a muzeológusok ügyeivel foglalkozott elsősorban, és ez is oka volt annak, hogy 1936-ban a másik két közgyűjteményi terület a könyvtárosok és levéltárosok saját szakmai szervezetüket létrehozták. A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete első, nagy érdeklődéssel kísért kongresszusát 1936 októberében tartotta. Évenként közgyűlésekre és kétévenként újabb kongresszusokra került sor. A levéltárosok külön szakosztályban működtek, ennek gerincét az Országos Levéltár munkatársi gárdája alkotta, de szépszámmal részt vettek benne törvényhatósági