Dóka Klára: Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére II. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. 1998)

III. LEVÉLTÁRI ISMERETEK

a) A Vatikáni Levéltár Az iratanyag őrzésére vonatkozó első, középkori adatok az i.sz. V. századból a pápai udvarból származnak. A Lateránban a VII. században már kimutatható levéltár jellegű intézmény, amely a pápai kancelláriával működött együtt. Az őrzési hely változása azt is jelezte, hogy az iratok most már nem a mindennapos ügyintézés szempontjából, hanem más okból voltak becsesek. IV. Sixtus pápa (1471-1484) a könyvtári és levéltári anyagot kettéválasztotta. A könyvtári állományt nyilvánosnak, a levéltárit titkosnak tekintették. V. Pál pápa ezután 1612-ben ezen az alapon szervezte meg az immár önálló Vatikáni Titkos Levéltárat (Archivio Segreto Vaticano). A Vatikáni Titkos Levéltár, szinte valamennyi pápai hatóság iratanyagának befogadásával, e század elején vált a pápai kúria központi levéltárává. XIII. Leó pápa 1881-ben a levéltárat megnyitotta a tudományos kutatások számára. b) A németországi levéltárak A Merovingok és Karolingok birodalmában központi, birodalmi levéltár nem alakult ki. A birodalomban több helyen (várakban, palotákban) is jöttek létre oklevélgyűjtemények, amelyeket a császári kincsekkel együtt őriztek. A levéltár, archívum szó jelentette a kincstárat is. Német Birodalomban központi, birodalmi levéltár kialakulására, csak a Német-Római Birodalom megszűntével, a bécsi, osztrák örökös tartományi levéltár továbbfejlesztésével került sor. A birodalom levéltáránál jóval korábban formálódtak ki Németországban az egyházi és városi levéltárak. c) Az osztrák levéltárak Később, mint a városoké s egyházaké, de korábban mint a birodalomé, alakultak meg az egyes német tartományok, így az osztrák örökös tartományok levéltárai. A Habsburg-család egyes ágainak gyűjteményeit külön-külön őrizték. Csak I. Ferdinándnak sikerült e gyűjteményeknek, ha nem is az egyesítése, de két helyen való koncentrálása: Bécsben és Innsbruckban. Ferdinánd halála (1564) után ismét többfelé osztották a levéltári anyagot. Mária Terézia központi levéltár létesítését rendelte el, amelyet kezdetben Cs. Kir. Titkos Házi Levéltárnak (K. K. Geheimes Hausarchív), majd több módosítás után Cs. és Kir. Házi, Udvari és Állami Levéltárnak (K. u. k. Haus-, Hof- und Staatsarchív) neveztek. 1792-től kezdve a politika (elsősorban a külpolitika) legfontosabb ügyiratai (ideértve az