Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

I. IRATTANI ISMERETEK

lajstromozására, mutatózására. A beérkezett iratokra rövid tartalmi kivonatot (regesztát) és dátumot írtak a városi ügyintézés során. E dátum nem az irat keltét, hanem a bemutatás időpontját jelenti. A később különböző egységekbe osztott iratokat eredetileg együtt kezelték, a beérkezetteket a fogalmazványokkal, lerakásuk már időrendben történt. Iratokról több helyen havi jegyzék készült. Természetesen külön sorozatok is kialakultak, levelezés, végrendelet, számadás stb. Az iratokon iratkezelési rendszerre utaló jeleket nem találunk. II. József rendelkezéseit a városokban sem hajtották végre következetesen, de az uralkodó halála itt nem okozott különösebb törést. A XVIII. század végén a lajstromok, mutatók készítésének különböző módjai alakultak ki, de a városoknál majd később a megyéknél is megállapíthatunk néhány jellegzetességet. Egyre inkább törekedtek arra, hogy az egy ügyre vonatkozó iratok együtt maradjanak, és gondot fordítottak az eltérő alakú oklevelek, tervek, térképek kezelésére is. A regesztákat nemcsak az iratok külzetére, hanem a lajstromokba, sőt a mutatókba is bevezették. A városi bírósági gyakorlatban sem különültek el az iratok a közigazgatásiaktól. Az 1780-as években megindult a szétválasztás, de csak az 1810-es években valósult meg következetesen. Az állagok, sorozatok kialakításában keveredtek a tárgyi és alaki szempontok. Az egyes ügyek besorolását meghatározhatta tárgy vagy a kezdő irat jellege (átirat, leirat, levél stb.) is. Az állagokon belül a további csoportosítás időrend, tárgy, személynév, területi vonatkozás stb. szerint történhetett. (Bakács Bernadetté) 6. IRATKEZELÉS A POLGÁRI KORBAN Az 1850-es években az iratképző szervek száma növekedett és a közigazgatás legkülönbözőbb szintjein tömeges iratképzés indult. Ennek egyik oka az volt, hogy a Bach korszak mindent ellenőrizni akart, mindenről tudni akart, s a nagyszámú iratok áttekinthetősége miatt szükség volt az irattári rendszer fejlesztésére. Ilyen, a polgári kor igényeinek megfelelő reformra csak a szabadságharc leverése után, az önkényuralmi kormányzat részéről és szellemében került sor.