Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

I. IRATTANI ISMERETEK

a dátumok feloldásával tisztában legyünk. Lényeges kérdés az egyes raktári egységeken (csomókon, dobozokon, köteteken) vagy akár az egyes iratokon lévő feliratok megértése, amihez közreadunk egy-egy szójegyzéket latin és német kifejezésekkel. Ezen kívül összeállításunk a fontosabb latin rövidítéseket, egyes gótbetűs szavak olvasatát és a segédkönyvek jegyzékét tartalmazza. Dátumok feloldása a latin nyelvű iratokban A közép- és újkori latin nyelvű okleveleket és iratokat nemcsak a ma használatos módon, az év, hónap és nap megadásával keltezték, hanem a dátumot gyakran más módon (egyházi ünneppel vagy a római naptárral) fejezték ki. Ezeknek a dátumoknak mai formára történő átírásához, feloldásához a latin szám- és hónapneveken kívül ismernünk kell az egyházi ünnepek latin megnevezéseit és az oklevéltani naptár használatát is. 1. Az évszám latin megnevezései (Anno domini = az Úr évében) millesimo 1000 centesimo 100 decimo 10 primo 1 ducentesimo 200 vigesimo 20 secundo 2 trecentesimo 300 tricesimo 30 tertio 3 quadringentesimo 400 quadragesimo 40 quarto 4 quingentesimo 500 quinquagesimo 50 quinto 5 sexcentesimo 600 sexagesimo 60 sexto 6 septingentesimo 700 septuagesimo 70 septimo 7 octingentesimo 800 octogesimo 80 octavo 8 nongentesimo 900 nonagesimo 90 nono 9 2. A hónapnevek latin és a régi magyar elnevezései latin magyar régi magyar mensis Ianuarii január Boldogasszony hava mensis Februári i február Böjtelő hava mensis Mártii március Böjtmás hava mensis Április április Szt. György hava