Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

Vallás- és közoktatásügyi miniszternek alárendelt szakszervek Tankerületi főigazgatóságok A tankerületi főigazgatóságok intézményét az 1777-ben kiadott Ratio Educationis szervezte meg az iskolák felügyeletére. Az 1883. évi XXX. tc. - újraszabályozva - az országot 12 kerületre, közoktatásügyi szempontból tankerületekre osztotta, melyek több megyét foglaltak magukba. A tankerületek élén a tankerületi főigazgató állt, aki közvetlenül irányította a tankerület összes középiskoláját, szakiskoláit, internátusait, vagyis a középfokú oktatás valamennyi intézményét. A tankerületi főigazgató gyakorolta a területén lévő egyházi iskolák állami felügyeletét is. Az állami népoktatás csak az 1868. évi XXXVIII. tc. hatálybalépése után bontakozott ki teljes körben. Ez a törvény állította fel a tanfelügyelőségeket, amelyeket minden megyében megszerveztek. A tanfelügyelő a főigazgató alárendeltje volt, aki az állami, községi, felekezeti és magán alsó- és felsőnépoktatási (polgári iskola, tanítóképző, kereskedelmi iskola), valamint a kisdedóvó intézetekben ellenőrizte a népoktatási törvény pontos végrehajtását, és felügyelt a szakszerűségre. Illetékességi terület szerint a szakigazgatási szervek többfélék lehettek. 1. országos - Központi Statisztikai Hivatal, Szabadalmi Hivatal stb. 2. regionális - földmérési felügyelőség, tankerületi főigazgatóság, folyammérnöki, kultúrmérnöki hivatal stb. 3. megyei szintű - tanfelügyelőség, államépítészeti hivatal stb. 4. járási szintű - gazdasági felügyelőség, adóhivatal stb. 5. helyi - adóhivatal (városokban) A polgári korszak jellegzetes szervezetei voltak az egyesületek és testületek. Az egyesületek működését 1852-ben szabályozták, majd a kiegyezés után a Belügyminisztérium felügyelete alá kerültek. Ismeretesek különféle típusaik (politikai, kulturális, szakmai, jótékonysági, segélyező, vallási stb.). Az egyesületek önkéntesek voltak. Velük szemben a testületek kényszertársulások, vagyis a belépés, a tagság fenntartása az összes érdekelt számára kötelező. Két nagy csoportjukat különböztetjük meg, az ipari és mezőgazdasági testületeket. Az ipari testületek középkorban alakult