Dóka Klára: Levéltári ismeretek : Oktatási segédanyag a segédlevéltáros és a levéltári kezelőtanfolyamok hallgatói részére I. rész (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 4. Budapest, 1998)

II. KORMÁNYZATTÖRTÉNET

a parlament elé a közbiztonsági szolgálatnak az egész országban való egységes megszervezéséről (1881. évi III. tc.). Rendőrség A rendészeti szervek a kiegyezéskor az önkormányzati testületek keretében működtek. Már a törvényhatósági és községi törvény (1886. évi XXI. és XXII. tc.) olyan rendelkezést hozott, hogy a törvényhatósági és városi rendőrkapitányok életfogytig való kinevezése a főispán jogkörébe tartozik. Ezzel megkezdődött a rendészeti szervek államosítása. Emellett Budapesten 1881-ben a rendőrséget állami kezelésbe vették, ennek szerveit a király, illetve a belügyminiszter nevezte ki (1881. évi XXI. tc). Ugyanebben az évben megszervezték a rendőri karhatalmi szolgálatnak a vármegyék területén való ellátására a csendőrséget. Ennek személyzete személyi, előléptetési és fegyelmi ügyekben a honvédelmi, a közigazgatási és rendőri szolgálat tekintetében a belügyminiszternek lett alárendelve (1881. évi III. tc). 1903-ban határrendőrséget is szerveztek (1903. évi VIII. tc.) abból a célból, hogy a közvetlenül a határszélen, valamint a határszél közelében levő és a külfölddel összeköttetésben álló községekben és városokban a határrendészeti teendőket elvégezze. Tűzoltóság Tűzvédelmi szervezetek a hivatásos tűzoltóság, az önkéntes tűzoltóság, a köteles tűzoltóság és a magántűzoltóság voltak. Az ország területét 15 tűzrendészeti kerületre osztották fel, amelyekben a tűzrendészet felügyeletét a tűzrendészeti felügyelők látták el, a főfelügyeletet az országos tűzrendészeti főfelügyelő közreműködésével a belügyminiszter gyakorolta. Országos Közegészségügyi Tanács A Monarchia a közegészségügyi szakigazgatást a kor legmodernebb megoldásainak felhasználásával alakította ki (lásd: 1876. évi XIV. tc), irányítását a belügyminiszter látta el. 1868-ban a közegészségügy előmozdítása és az állami orvosi ügyek rendezése céljából a belügyminiszter mellé közegészségügyi tanácsot, mint tanácsadó testületet szerveztek. A tisztiorvosi szolgálat 1886-tól a vármegye fennhatósága alatt működött, majd 1936-ban kivált a törvényhatóságokból, és a belügyminiszter irányítása alá került, azonban továbbra is törvényhatóságonként volt szervezve.